A világ legrégibb söre

 Biorégészeti elemzések során, a régi görögök barbár italnak tartották a sört, nem szerették. Pedig a sör még a régészek számára is tartogat érdekességet: Szudánban, a Kék-Nílus völgyében végzett ásatások során "megtalálták" a világ legrégibb sörét. A lelet 7000 éves.

A spanyol régészeti expedíció 1978-ban indult el Szudánba. Két helyen, Al Mahalabban és Sei Musztafában tártak fel kerámiákat. A tárgyakat a Barcelonai Egyetem őstörténeti tanszékén vetik alá biorégészeti elemzéseknek. Az optikai és pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok során nemrégiben keményítőnyomokat fedeztek fel az edényeken. A szemcsék felületén olyan lyukakat és járatokat találtak, amelyeket erjedés hatásának tulajdonítanak. Az erjedést alkoholtartalmú italok válthatták ki; az edényeken élesztônyomokat is kimutattak. A sört cirokkal készíthették.

Európában szintén végeztek biorégészeti vizsgálatokat – és Európa legrégibb sörét is megtalálták. A várakozással ellentétben nem Németországban, hanem Spanyolországban. Plinius szerint három vidéken kedvelték a sört, Egyiptomban, Galliában és Hispániában (Galliához tartozott a mai Németország egy része is). A kutatók szerint a legelső európai söröket Hispánia északkeleti részén főzték, Genóban. A legrégebbi sörlelet a Kr. e. XII. századból származik. A genói sör könnyen megposhadt, csak frissen fogyaszthatták.

A kutatócsoport olyan nyomokat is talált, amelyek az ópium legrégebbi orvosi alkalmazására utalnak. A Barcelona közelében fekvő Gavà bányáiban sok emberi csontváz van. Az egyik koponyán két koponyalékelés nyomát fedezték fel. A beavatkozás az egyik legősibb orvosi eljárás volt. A beteg túlélte a mûtétet (a csontok részben regenerálódtak), de késôbb csontelhalásban és fertôzésben szenvedett. A fogak elemzésekor a fogkőben ópiumot találtak. A mákból kivont szert talán fájdalomcsillapításra és rituális célra használta a beteg. Tudjuk, hogy orvoslás és a mágia nem állt egymástól távol, a koponyalékelésnek orvosi és rituális okai is lehettek.

A lelet mindenesetre alátámasztja, hogy a neolitikumban, Kr. e. 6000 évvel, már orvosi célra használhatták az ópiumot. Az Ibériai-félszigeten a mák vadon termett. Néhány faluban nemrégiben még mákfőzettel csillapították a fejfájást, bár nem tudták, hogy ópiumot használnak. (Nem olyan régen nálunk is mákkal csendesítettek el falun a síró kisbabákat...)

A biorégészeti kutatások újabb vonásokkal gazdagíthatják az ôsi civilizációk táplálkozásáról, szokásairól alkotott képet. A biológiának és a kémiának még sok mondanivalója lehet a régiekről. Most már ezt is megtudtuk, hogy söriváskor egy több ezer éves európai arvisura-tradíciót tradíciót követünk.

A sörfőzéshez tiszta víz kell

A sör minősége a víz minőségétől is függ

Sörfőző berendezések és a tiszta ivóvíz

A sörkészítésben az elkészült ital minőségét rengeteg tényező befolyásolja: a maradék élesztő szakszerű és tökéletes eltávolítása, a berendezések és palackok fertőtlenítésének módja, és az alapanyagok minősége. Az egyik legfontosabb alapanyag, mely az elkészült sör ízét és minőségét döntően befolyásolja, az a víz. Az italkészítés során nem csak élelmiszer biztonsági szempontból kell kezelni azt, de pontos alkotóelemei az ízre is komoly hatással lehetnek.

A vízkeménység és a sör

A tiszta víz az alkoholkészítés legfontosabb alapanyaga. A pálinka, konyak és a sör élvezeti értékének meghatározó tényezője. Az ital ízét elsősorban a víz keménysége befolyásolja. A víz keménysége azt jelenti, hogy jelentős mennyiségű só található benne, mely értelemszerűen az élvezeti értéket is befolyásolja.

A sörgyártásban elhasznált víz keménységi fokát °nk-ban, azaz német keménységi fokban mérjük:

• 0-5 °nk – nagyon lágy
• 5-9 °nk – lágy
• 9-13 °nk – közepesen kemény
• 13-19 – elég kemény
• 19-30 °nk – kemény
• 30 °nk felett nagyon kemény.

Mivel a víz keménységét kétféle só alkotja, beszélhetünk karbonátos és nem karbonátos keménységről. A sör fajtájától és komlótartalmától függ, hogy a különböző vízkeménység mennyire befolyásolja az elkészült ital ízét és minőségét.

Milyen vízből, milyen sör készíthető?

A Pilseni sörhöz például szigorúan lágy sörre van szükség, a müncheni klasszikus barna sör azonban közepesnél keményebb vízből is elkészíthető. A hagyományos sörfőző mesterek a vízminőséget nem tudták megváltoztatni, ezért az adott vízminőségű területen csak behatárolt technikával főzött söröket készíthetek. Manapság az ipari víztisztító berendezések segítségével bármilyen ivóvízminőség előállítható. A tiszta víz a lágy világos sörök legfontosabb alapanyaga.

Az ivóvíz minősége

Természetesen a vízkeménység mellett annak klór és baktériumtartalma is befolyásolja a sör minőségét, tehát lényegében az elkészült ital típusát. A házi vagy ipari sörfőzésnél is fontos lehet a helyi vízkezelés, tehát különféle adalékanyagok és szűrők segítségével eltávolítani a szennyezőanyagokat, majd a kívánt szintre lágyítani a vizet.

Az elkészült italok palackozásánál arra kell odafigyelni, hogy az edények tisztítása során olyan fertőtlenítő anyagot használjunk, melynek az esetleges maradékai nem befolyásolják a sör ízét.

A fertőtlenítés fontossága a sörgyártás során

A klór-dioxid szer az alkoholgyártásban

Fertőtlenített sörfőző berendezések

A higiénia betartása, a tisztaság és a fertőtlenítés a sörgyártás során nem csak az élelmiszer-biztonság szempontjából szükséges. A csíramentes eszközök és edények a sör minőségét, ízét és színét is befolyásolhatja, ezért a klór-dioxidos sterilizálás alapkövetelmény a gyártási folyamat során. Az erjesztőberendezéseket különösen nagy körültekintéssel és gonddal kell fertőtleníteni.

A sörminőséget befolyásoló tényezők

A sör egyik vonz erejét a habja adja, ami az ital minőségének a jele is. A sörhab egyik ellensége a tejsav és az ecetsav baktérium, mely az egész ital ecetsavas, savanyú ízét okozhatja. Természetesen a jó sörben is élnek baktériumok, ezek az alkoholtermelésért felelősek és hidrogén-szulfidot termelnek.

Mivel a sörgyártásnál használt élesztők nagyon aktívak, ezért előfordul, hogy a tartályok és csőrendszer falára tapadva telepeket alkotnak. Ezek a gomba és baktériumtelepek nem jelentenek veszélyt a fogyasztókra, de az elkészült sör alkoholtartalmát, színét és ízét is befolyásolhatják, ezért rendszeres időközönként szükséges a tároló és sörfőző berendezések alapos tisztítása és fertőtlenítése, melyhez a gazdaságos megoldás a TwinOxide vizes oldata.

A klór-dioxidos fertőtlenítést a sörgyártás folyamatának több fázisában is érdemes elvégezni, hiszen fertőzésforrást jelenthetnek: szennyezett vetőmag, élesztő, munkások ruházata, a szennyezett levegő, a helyiség berendezései, a padlók és a falak, stb.

Fertőtlenítés a sörfőzdében

Mivel a baktériumok és egyéb mikroorganizmusok nem csak a fogyasztókra jelenthetnek veszélyt, hanem ahogyan azt leírtuk a sör minőségét is befolyásolják, ezért körültekintő és változatos fertőtlenítési, sterilizációs eljárások alkalmazása szükséges.

A legegyszerűbb dolgunk a sörfőző edényekkel van, hiszen ezek sterilizációja magától értetődik. Érdemes olyan üstöket és tartályokat alkalmazni, melyek mikro-hegesztéses eljárással készültek, és a gyártó lepolírozta az illesztéseket, hiszen ezek nem tartalmaznak olyan repedéseket, ahol a baktériumok megtelepedhetnek és megbújhatnak.

A kézi mosási eljárás már elavultnak tekinthető, a klór-dioxid oldatot szórófejek segítségével juttatjuk a berendezésekbe,

A fertőtlenítést a teljes üzem területén érdemes elvégezni, erre páragenerátorokat is alkalmazhatunk, természetesen az ételbiztonsági előírások betartása mellett.

Optimális szöveg: sör, sms, télikert

Mobil és sör a téliker asztalán. Küldj sms-t!

Minden szöveg annyit ér - a marketing területén legalábbis -, amennyi hasznos információ van benne. Ez áll a szöveg célközönségét illetően is, de érvényes az internetes világban történő láthatóság vonatkozásában is. Ha például sör eladást akarunk ajánlani egy weboldalon, akkor a sörrel kapcsolatos minél több ismeretet közölni kell. Ezt persze nem mindenki olvassa végig. De ha mégis: informálódhasson.

Ugyanígy, ha mondjuk mobiltelefonokat kínálunk értékesítésre, netán üzenetküldő szolgáltatást proponálunk, fontos, hogy a tömeges tájékoztatás megfelelő legyen. De egy télikertek gyártását ajánló cég esetében sem elég kiírni a website tetejére: Építtesse be teraszát, rendeljen télikertet - hanem ezzel kapcsolatban minden ismeretet is közölni kell.

És mondottuk: nemcsak a kliensek miatt. A weboldalak akkor válnak láthatóvá az interneten, ha a Googlekereső megtalálja, indexálja és a SERP oldalakon előre sorolja őket. Ha nincsen a honlapon elég infó, ezt nem fogja megtenni. Ugyanis sem a sör minőségét, sem az sms-küldés biztonságát, sem a télikertek üvegének a fényáteresztését nem tudja ellenőrizni, azaz a szolgáltatásról csakis a cég weboldalának tartalma alapján ítélhet. Ezt a szövegtartalmat megfelelően kialakítani pedig a webmester dolga, de a webmesterek egyáltalán nem értenek a keresőoptimalizáláshoz, így előbb SEO-tanácsadásra van szükségük. Az optimalizáló szakembernek pedig a tárgyhoz kell valamelyest értenie az eredményes munkához, ismernie kell a sör márkákat, a mobilkommunikáció alapjait és a télikertek energiagazdálkodását befolyásoló üvegházhatást is. Tudását például ezekről a webhelyekről szerezheti.

Sörkönyv

A Corvina Kiadó könyvújdonsága - Sörkönyv - Sörgasztronómia - könyv a sörről. Megjelent!

Vétek György–Rosenstein Róbert: Sörkönyv

Sokan és sokat beszélnek manapság „sörforradalomról”, amelynek nyomán végre Magyarországon is egyre változatosabb és jobb söröket ihatunk, miközben ezek az italok – a borhoz hasonlóan – a gasztronómiában is helyet követelnek maguknak. A Sörkönyvben elmeséljük, hogyan tört ki a sörforradalmi láz Amerikában, miként csapott át Európára, majd érkezett el hozzánk is az elmúlt években. Bemutatjuk a sörfőzés legújabb külföldi és hazai trendjeit, az új sörözőtípusokat, a különféle sörfajtákat és azt, hogy napjainkban miként válik a sör egyszerű tömegtermékből a gasztronómia kiemelt szereplőjévé. Könyvünkből bárki megtanulhatja, hogyan kell sört kóstolni, szervírozni és azt is, hogy melyik sörtípushoz melyik sör illik a leginkább. S hogy megmutassuk, hogy mihez lehet kezdeni a sörrel a konyhában, közel harminc izgalmas étel és néhány sörkoktél receptjét is közreadjuk.

VPS = Valódi Pikoló sör!

Üveg, korsó, pikoló, pohár és hordó sör a teraszon

Mondd a csaposnak: VPS rendel!

Világos Pikoló Sör a télikertben

A Budapest Terasz pubjában remek a serital. A fröccstersz csaposa azt mondja, a pikoló olaszul kicsit jelent. A magyar köznyelvben a pohár italt nevezték régebben így. A fogalom ma már inkább csak Máriássy Félix Egy pikoló világos filmje alapján ismert, amelyben Kincse Marcinak régen tetszik a vele egy házban lakó Cséri Julika, de mielőtt szerelmük kibontakozhatna, a fiút behívják katonának. Juli gyárba kerül dolgozni, ahol rossz társaságba keveredik, gyakran mulat hajnalig, fogynak a "pikoló világosok" rendes mennyiségben.

Meg kell jegyeznünk, hogy a kifejezés itt borra és nem sörre vonatkozik elsősorban. Marci egy év után hazalátogat és mélységesen csalódik a lányban, szakít vele. Pedig Juli is szereti a fiút és tőle remélné azt a biztonságot, amely visszavezethetné régi énjéhez és szakíthatna mondén életével.

Kocsmai rendelésnél gyakran félreértik a pikoló kifejezést és 3 deciliter sört szolgálnak fel. Holott a valódi pikoló csak 2 deci. Ezért helyesebb, ha ennek nemzetközileg is ismert rövidítését használod és azt mondod a csaposnak a telefonba: Tömegesen tudni fogja, hogy egy valódi pikoló sört rendeltél kampányszerűen.

Nem pedig három deci liter virtuális SMS-szervert.

Télikert gyártás - Budapest Terasz: Sörivás a Caribi télikert gyártás teraszán. Pszicho blog.

Sör - Bor - Pálinka

Ezt a versciklust a szerző szuggesztív előadásában volt szerencsém először megismerni, Keszthelyen, a Csokonai-napok rendezvényén, ahol is a mindig tudatosan gömöri nyelvjárásban beszélő költő e szavakkal kezdte előadását: "Ezt a versemet kivételesen gömöri tájszólással fogom elmondani". Hát... betartotta. Egészségünkre!


Hizsnyai Zoltán

Nyár–Ősz–Tél

Sör–Bor–Pálinka

– triptichon –

I

(Présburgi ser-leg)

a szürke csend
az ürgén szürke csönd
– fül vagy csak fülke cseng
mit hanggá gyűrt kecs önt
reá és csüngve csöng
csobban a báj a csent
elhallott ámde szent
világ-nagy kriglibent
s mint szöszke haj lecsöng
az űr kénsárga fent
sárkánybélsárba fent
hűs sert izzad a csap
csebréből majd´ kicsap
csecse csöcs rajt´ a föl
csücsöríts rajta föl
ne vesszen kárba árpa hab

ont sört a sönt
és döntve önt
megdöntve önti a
sort sörbe ölt
löködve tölt
s önt is lecsorgia...

– így jár ki költ
vált sörre sort
combján lészen
foltos a sort

II

(Árpád-medencei bor-szüret)

boroszlán borzong, köd kereng,
borsódzik kosbor, borbolya,
még alig pirkad, épp csak földereng
a borzas tőke, s fel-felhortyog a
bongor alól a csélcsap föld, de reng
a csupasz csülkök alatt már a kád,
kadar-lé kacskáz, mint a vércsapa
rézsút a rézsűn, csemcseg tar borág,
pittyedt biling közt szöszmötöl–
hatol egy szellet lejjebb, szétcsap a
bongyor belekben, bornírt farpofát
próbáló vinkó, ó, te fürge must,
ne kuporítsd le e büszke genust,
légyen nyughelyed deszkaszarkofág,
karcos kadávered
ne gyalázzák kofák,
mert még az áslóg rád mered,
leveted kettős hevedered,
szétpotyognak a dongafák
s szülőöledbe ered leved...
    Mi lesz veled,
    ó, jó magyar,
    kóbor porondba süllyed az agyar?
    avagy miféle hóbort
    a nyers agyagból nyelni óbort?
...Csak annak adj, kit igaz szomj sanyar,
egy verdung csigert lopj elém hamar,
vagy inkább tölts meg mindjárt egy bokályt,
sajtárral hordd a jóféle nedűt,
szagos muskotályt
és hárslevelűt,
zsongjon a bárzsing,
kezdődjön a hepaj;
fogytán a furmint?
hát sebaj!
eressz egy déjá vu-t,
ragadd meg karcos kéknyelűd,
mikéntha hajdan – ó, ne szánd hát,
lapaj kupádba meregess leánykát,
ne szánd csintalant,
markold a csínt alant,
s dönts teli egy vendelyt,
hajtsd fel, mint a pendelyt,
várd meg, amíg megült,
csak azután köpüld,
így lelj benne enyhelyt.

Mert borítja immár iromba
vásznát reád a szürkület,
rozsdát seper a nyári lombba,
idén már nem lesz több szüret.
Az ember lomha, méla, rest,
valami védett szögletet keres,
s még oly makacs,
csimpaszkodik a kacs,
tartja a fürt
helyén az űrt,
pedig a puttony már merő ragacs,
ájult a gége, s a hordó hasas.

Bordó bordűrt borít a borzderes
égboltra bő bornyújából az est...

III.

(A gömöri égettbor tora)

Hej, de őszbe hajlott a határ egyszerre,
rozsda ütközött ki amarra, emerre:
füzek boglya-haján, karcsú cser levelén
– árkok mélyén immár erjed a televény,
dévaj, füttyös szelek járják a hegyhátat,
összeakaszkodnak, egy a másra támad.
Addig gyömöszkélik egymást egyre feljebb,
felrugallik burka ellős fellegeknek.

Szilánkol, darvadoz, igencsak pilinkél,
pedig még a rögöt meg se fogta a tél.
A murci elejét épp csak most hajtánk le,
az újbort meg le se fejtettük még – s ládd, e!
– alig hogy lepi fenn a horhót a porhó,
a csövekben kotyog már a papramorgó.
Cirkál, gebeszkedik, egyszer-másszor cseppen,
alig lel utat a hervadt rézerekben.

A napok már egyre rövidebbek pedig,
s még ez a rövidebb is hamarabb telik,
gyérül, hamvasodik a bozontos üstök –

forró ákovitát ringatnak az üstök.
S egyszerre iszonyú ihatnékunk támad...
Vond meg, Lojzi! Hogy a rák egye a májad!
Bugyogjon a gugyi, zubogjon a cujka!
Durzadjon ágyékunk nagy, hoporcsos sulyka.

Vond meg! Ropjon olyan csárdást rajtam az öl,
hogy cserfes ajkain túlcsorduljon a föl!
Ne leljen magamban a sanda alkonyat,
csobogjon barkómon kétoldalt ácskonyak!
S majdan, ha elapadt terebes csutorám,
sélyémben is legyen ölemnél egy csobán,
takaros batalé, egy csöcsös bokolyó,
még ha csontra fonnyadt is már a fokoló.

Vond! .. De mégse! Nézd, hogy dájcsol, ugrabugrál
vén markomban ama dugván dugva dúlt grál,
csapzik arany prémje, bukéja boróka...,
szája habzik, fújtat, mint a veszett róka.
... Bócorogjunk haza, amíg menni bírunk,
nehogy a dagványban leljük meg a sírunk...
Elernyed a bélhúr, lefittyen a vonó,
három teliholdat vonít meg egy kopó.

Hizsnyai Zoltán - Fonó együttes

Arvisura sör

Mint ismeretes, a Brahmaputra árterületén termesztett különleges fajtájú rizsből egy még különlegesebb erjesztési eljárással készített ősi indiai sörfajtát nevezik Arvisurának a keleti világban. Az Arvisura sör egyedülálló gyógyhatással rendelkezik, sokak szerint arra is jó, amire nem. Az emésztőrendszerre gyakorolt jótékony hatása mellett leginkább az idegműködés serkentésére alkalmas. Rendszeres fogyasztása a tisztább gondolkodást, az elvontabb logikai összefüggések átlátását segíti elő, valamint az osztályozó-rendszerező készséget fejleszti. Ezért Nyugaton a filozófusok sörének is nevezik. Descartes életrajzából tudunk arról, hogy a nagy francia bölcselő például rendszeresen Bombai-ból szállíttatott magának Arvisura-sört nagy műve, az Értekezés az értelem helyes használatának s a tudományos igazságok kutatásának módszeréről megalkotása idején.

A kognitív Arvisura-sör

A modern pszichológia keretében a XX. század második felében komplex vizsgálat indult a különleges rízs-sörnek az elmére és a gondolkodásra gyakorolt hatásáról. A kognitív pszichológia tudományában jeleskedő professzorok megállapították, hogy az Arvisura-sör gyakorlatilag épp azokra a folyamatokra hat erőteljesen, amelyek az ő vizsgálataik tárgyát képezik (ezek pedig az észlelés, a megfigyelés, a felidézés, a megértés, az általánosítás és az absztrahálás, illetve a nyelvi rendszer segítségével a fogalmi gondolkodás révén hozott döntések). Így a sörfajtára újabb elnevezéseket biggyesztettek. Roger Shepart 1970-ben egyenesen a gondolkodás italának minősítette, később egyszerűen a kognitív sör elnevezéssel illették.

A modern elméleti gondolkodás nagyjai a nyugati egyetemek környékén ma is szívesen látogatják a számukra fenntartott Arvisura-kocsmákat. Ezekben gyakran látni a hatalmas korsók árnyékában ragyogó tekintetű fényes elméjű tudósokat, akik éppen nagyszerű sziporkáikat szórják a habban ázó söntésre.

_______________

Frissítés: a A Szegedi Tudományegyetem háza tájáról kaptuk a megtisztelő értesítést, miszerint fenti cikkünkön fellelkesedett bölcsészek kedvenc docensük vezetésével a témát behatóan elemző szemináriumot vertek csapra Arvisöre név alatt.

lásd még: arvisura szalon  |  arvisura könyv |  őstörténeti magyar arvisura | kárpáti arvisura

Sör nincs?

A Tokaji Írótábor - amelyet, és nem csak ezért, Tokaji Ivótábornak becéztek - rendszeresen a Rákóczi-pincében tartotta (és tartja a mai napig) ünnepélyes megnyitó rendezvényét. Ez egy viszonylag rövid protokolláris aktus, pár rövid beszéd, néha egy vers (elnök örül, hogy megnyithatja, polgármester örül, hogy az írók Tokajba... közönség alig várja, hogy befejezzék), majd: borkóstoló. Mivel a részvevők és a pincébe betódulók száma száz körüli, az asztaloknál ülő és mögöttük összetorlódva álló embertömeget nem könnyű kiszolgálni, hosszú percekig tart, míg mindenki koccintóképessé válik.

Én csak bohó ifjú koromban voltam borissza, később szinte teljesen áttértem a sörre. Nem mintha nem szerettem volna a jó bort még ekkoriban is, de meginni már nem igazán tudtam: szinte azonnal a lecsurgatása után diszkomfort érzések vettek hatalmukba, émelygés, túlzott savképződés, akár fejfájás is - akár egyetlen pohárkától. Ennek a környezetem Tojakban mindig örült: hagytam, hogy megtöltsék a poharamat, aztán átadtam valamelyik írótársnak.

De egyszer nagyon szomjas voltam, szinte porzott a vesém, alig vártam, hogy valami folyadékot vehessek magamhoz: mohón figyeltem, ahogy a már kiszolgáltak poharában gyöngyözött a bor. Most talán mégis meginnám, gondoltam - de aztán visszahőköltem saját ötletemtől: kell nekem utána az akár órákon át tartó kellemetlen érzés? Nem kell - tökéltem el.

Éppen ezért, amikor a felszolgáló a csodálatos tokaji borral hozzám ért, feltettem a Rákóczi-pincében soha azelőtt és vélhetőleg soha ezután el nem hangzott kérdést:

- Tessék mondani, sör nincs?

Egy újabb sörtörténet

 Sokan úgy tartják, ősi borivó nép a magyar, holott elődeink előbb ismerhették a sört, mint a bort. A sör több, mint egyszerű innivaló. Annál sokkal több mint egy átlagos fogyasztási cikk, mely ott sorakozik a szupermarketek polcain. A sörnek évezredes története, kultúrája van. Népszokások is kapcsolódnak hozzá, mondások, műalkotások örökítették meg "dicsőségét". Volt már az uralkodó osztály kiváltsága és a legszegényebbek itala. Néhol szinte előírták a fogyasztását, míg máshol üldözték, betiltották, fogyasztóit börtönbe zárták vagy éppen kivégezték.

 A sör megosztja az embereket- egyesek rajonganak érte és  soha nem tudnának lemondani róla, míg mások nem értik, hogy mit lehet szeretni rajta. Egy biztos: a sör azon dolgok egyike, amit nagyon nagy mennyiségben fogyasztunk és mégis nagyon keveset tudunk róla. Ezen szeretnénk változtatni.


  Bármilyen megdöbbentő is, de megtalált leletek alapján a sumérok a Tigris és az Eufrátesz folyók által határolt területen már az időszámításunk előtti V. évezredben készítettek sört! Írásos feljegyzések nem állnak természetesen rendelkezésre, de a régészek több olyan edényt találtak, melyekben tönkbúzát, árpát és malátát tartottak. A sört ekkor árpakenyérrel főzték. Mivel a komlót még nem ismerték, a sört mézzel, datolyával, fügével és más gyümölcsökkel ízesítették.
A sör legrégebbi írásos bizonyítéka ie. III. évezredből, Mezopotámiából való "monument Bleu". A sörkészítést ekkor már nemcsak ismerték és gyakorolták, de még törvényben is szabályozták! Hammurapi törvényoszlopán is találunk a sörök minőségének biztosítására vonatkozó szabályokat, ezek megszegőit pedig a kor szellemében igen súlyos büntetésekkel igyekeztek eltántorítani a sörpancstól.

 Az ókori Egyiptomban a sör hallatlanul népszerű volt, amit a Királyok Völgyében található sírkamrák falfestményei, valamint a fennmaradt papirusztekercsek is bizonyítanak. A sör meglepő módon Egyiptomban nem csak a gazdagok privilégiuma volt, egyszerű emberek és rabszolgák is ugyanúgy fogyaszthatták! Az egyiptomiak az i.e. 1800 körül már ismerték a kifejezetten a sör erjesztésére való élesztőket.
 Görögországban, majd a Római Birodalomban a sör sokat veszített a népszerűségéből, mivel a görögök és a rómaiak is inkább a bort kedvelték, a sörfogyasztást a barbár népek szokásának tartották.
 Azokon a vidékeken viszont, amely borszőlő termesztésére már nem volt megfelelő, a sörfőzés egyre inkább elterjedt. A mai Írország és Anglia területén már ie. VI. században ismerték eme tudományt. Nem beszélve a germánokról, akik a sört valóságos isteni italnak tekintették. A germánok különféle bogyókat (pl.: borókabogyót), illetve fűszereket (sáfrányt, köményt, ánizst) használtak ízesítésére.
A sörfőzésben a legnagyobb változást a középkorban a komló megjelenése hozta el. Addig a sör ízesítésére-egyebek mellett-tölgyfakérget, mézet, gyömbért, szegfűszeget és illatos füveket használtak, és ezzel próbálták meg  megadni az italnak a különleges, kesernyés ízt.
A XIII. századtól kezdve azután a komló szinte mindenhol kiszorította ezeket az ízesítőanyagokat, kivéve persze Angliát, ahol a komlót egészen 1524-ig nem volt szabad sör készítéséhez felhasználni. Ebben az időszakban a sörfőzés már a skandináv országokban, Dániában, a mai Németország, Ausztria és Hollandia területén is elterjedt. Sört nem árpából, de búzából sőt még zabból is készítettek.
 A középkorban a sörfőzés eleinte a különféle szerzetesrendek köré összpontosult. Az egyik ilyen "szerzetessör" a St. Gallen-i apátságból származik, de Weihenstephan kolostorban a korabeli iratok tanúsága szerint mát a IX. században is főztek sört.


A Középkori városok kialakulásával a céhrendszer elterjedésével aztán a kolostorokban folyó sörkészítés szerepe egyre inkább csökkenni kezdett. A sörfőzők a XIII. században kezdtek el céhekbe tömörülni, hogy érdekeiket jobban érvényesíteni tudják. A céhek feletti felügyeletet ezidőtájt a városok tanácsa gyakorolta- ők dolgozták ki azokat az előírásokat, melyeket minden sörfőzőnek be kellett tartania. E rendeletek közül az első jelentőset Nürnbergben adták ki és azt írta elő, hogy sört kizárólag árpából készíthető, búzából, rozsból és zabból nem.

 A legnagyobb hatású ilyen szabály azonban kétségkívül Bajorországban 1516-ban kiadott, azóta is sokat emlegetett német tisztasági törvény, a Reinheitsgebot, amely megszabta, hogy a sör készítéséhez kizárólag 3 anyag használható: a maláta, a komló és a víz. (Ezt a szabályt ma már persze kevés sörgyár tartja be, hiszen különféle adalékanyagok használata azóta elfogadottá vált.)
A céhes sörfőzés még évszázadokon keresztül fennmaradt, de szerepét folyamatosan és egyre növekvő mértékben átvették a sörgyárak.


 Az újkorban a népesség növekedésével, a fogyasztási szokások változásával egyre inkább megnőtt az igény a nagyipari sörfőzés iránt. Persze az igény önmagában nem lett volna elegendő, szükség volt azokra a felfedezésekre és találmányokra is, melyek ebben az időszakban hozzájárultak a sörkészítés forradalmához. Louis Pasteur felfedezése az erjedést okozó baktériumokról ugyanúgy elősegítette ennek a folyamatnak a felgyorsulását, mint a főzőgépek elterjedése vagy Linde találmánya, a hűtőgép, mely megteremtette a lehetőségét az alsó erjesztésű sörök nagy mennyiségben, melegebb évszakokban való készítésének is.
 Az első tömeggyártásra szánt söröket a XIX. század közepén kezdték el készíteni Európában, majd 1876-ban Amerikában. Ezután a világ szinte minden részén gomba módra elszaporodtak a sörgyárak.
 Ez a tendencia azóta is megmaradt, tehát a sörkészítés napjainkban az-egyre kisebb számú- nagy sörgyárak kezében összpontosul. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy az utóbbi évtizedben a kisebb sörfőzdék szerepe egyre inkább felértékelődik, mivel a nagy sörgyárak méretüknél fogva nem képesek kielégíteni egyes specialitásokat kedvelő sörfogyasztók egyedi igényeit.

Óda a sörhöz

Robert Burns:

A JÓ SÖR, Ó

O GUDE ALE COMES

  A jó sör, ó. jön is, megy is.
  Sebaj, ha rongyom rámegy is.
  Culám, cipőm is eladó -
  A jó sör, ó, a búra jó.

Hat ökröm volt, de kitünő,
ami a fő: ugartörő!
Elolvad áruk, mint a hó -
A jó sör, ó, a búra jó.

Nyakam töröm, csak jöjj söröm
a konyhatündért gyömködöm,
s jöhet a szégyenpad s bitó -
A jó sör, ó, a búra jó.

  A jó sör, ó, jön is, megy is.
  Sebaj, ha rongyom rámegy is.
  Culám, cipőm is eladó -
  A jó sör, ó, a búra jó.

Nagy László fordítása

Egy sör mindig belefér

Ha nincs bor, akkor van sör, de az mindig. Egy jó történet - vagy inkább legenda -  a sörről.
Egy filozófia professzor az előadását úgy kezdte, hogy fogott egy befőttesüveget és feltöltötte kb. 5 cm átmérőjű kövekkel, majd rákérdezett, hogy tele van-e az üveg? „Igen” – válaszolták.

Ezután elővett egy dobozt, tele apró kavicsokkal, és elkezdte beleszórni azokat az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van. A professzor ezután elővett egy dobozt homokkal, és azt kezdte beletölteni az üvegbe. A homok természetesen minden kis rést kitöltött.
– És most – mondta a professzor –, vegyétek észre, hogy ez a ti életetek. A kövek a fontos dolgok (a családod, a partnered, az egészséged, a gyerekeid). Ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amelyek még számítanak, mint a barátaid, a munkád, a kollégáid. A homok az összes többi: az apróságok. Ha a homokot töltöd be először, akkor nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amik igazán fontosak a boldogságod érdekében. Játssz tehát a gyerekeiddel, szakíts időt orvosi vizsgálatokra, vidd el a párodat táncolni. Dolgozni, takarítani, vendégeket hívni mindig lesz időd.
Ezért először a kövekre figyelj, azokra a dolgokra, amik igazán számítanak. A többi csak homok. Az egyik hallgató megkérdezte: – És most már valóban tele van-e az üveg? Mire a prof. azt válaszolta, hogy igen, tele van. Erre a hallgató elővett egy dobozos sört, kinyitotta, s beletöltötte az üvegbe. A sört a homok elnyelte; belefért az üvegbe. Erre a hallgató így szólt: – Nos, bármennyire is úgy érezzük, hogy az életünk teljes, ebből a példából jól látszik: „EGY SÖR AZÉRT MINDIG BELEFÉR!”

Egyperces történet a sörről

A kívülállóknak csak egy keserű ital, de valójában pompás üdítő nedű sok ezer változatban. Civilizációnk hajnalán a sör alapvető része volt az életnek, néhány tudós szerint egyenesen a korai társadalmak sarokköveként játszott szerepet. Salomon Katz, a pennsylvaniai egyetem professzora szerint az ember nem azért kezdett először gabonát termelni, hogy abból kenyeret süssön, hanem azért, hogy sört főzzön! A sörfőzés kezdetét időszámításunk előtt körülbelül 2800-ra teszik. Akkoriban a sörfőző és a pék mestersége szorosan összefonódott, a pékségekben sört is főztek. Az árpakenyeret - melyet kenyérként is fogyasztottak - apró darabokra törve hordóba dobták, majd felöntötték vízzel, és mézet vagy datolyát adtak hozzá. Babilóniában a kas szó jelentette a sört, és ókori táblákon gyakran fordul elő a kasninda szó, amely annyit tesz: sörkenyér. A sörfőzőt lukasnindá-nak hívták, azaz sörkenyeres embernek. A sört datolya, füge vagy más gyümölcssűrítménnyel ízesítették. Nemcsak a korai babiloniak, de a szíriaiak, az örmények, a hettiták és a görögök is nagy kancsókból itták a sört, szalmaszál segítségével - azért, hogy a leülepedett kenyér- és gyümölcsdarabok ne zavarják a sörivás élvezetét. Az ókori Egyiptomban is egyaránt hozzátartozott a háztartáshoz a sütés és a sörfőzés. A sör éppoly fontos árucikknek számított, mint a kenyér, és rendszeresen főzték a házaknál. A sörfőzőt fyt-nek nevezték az egyiptomiak, míg maga a sörfőzés műveletére a th szót használták. A sör neve hkt, illetve hek volt, vagy Alan Eames fordítása szerint hekt. A szót valószínűleg a babiloni hiqu szóból vették át, amely az egyiptomi Hathor istennőre utal, akit a sörfőzés feltalálójaként tiszteltek. Hathor oldalán megtaláljuk Menquet istennőt, aki két söröskancsót tart a kezében. A sakálfejű Anubis istent is ábrázolták, amint épp sörrel kínálják.Ha ugyan Katz doktor elméletét felül lehet múlni, akkor ezt James Death tette meg, aki 1886-ban írta le először azt, hogy a "Kivonulás" mindezidáig ismeretlen kovásza a sör volt. Más szóval egy évszázaddal ezelőtt Death meg volt győződve arról, hogy a Biblia Mózes második könyvében a sörről beszél! Hozzátette, hogy Mózes intése, miszerint Pészahkor tartózkodni kell a kovászos kenyértől, éppúgy vonatkozott a sörre is. Az a tény, hogy ez a bor fogyasztására nem vonatkozott, arra utal, hogy a sört magasabb rendű italként tisztelték.

Sörkoktélok

A legnépszerűbb sörkoktélok és a Pivo koktél. Nézzük hát, hogy mennyiféle sörkoktél létezik. Bizonyára már hallottatok róluk. Ezeket arra találták ki, hogy a férfiak is ihassanak valamilyen koktélt, ne csak a nőknek készüljön mindenfajta kis rózsaszín sárga piros mix.

Bár a sörkoktélok itthon még nem annyira népszerűek és elterjedtek, külföldön remek dolgok születtek már sör és más alkotók találkozásából. Ezekből szemezgetünk.

Alapvetően tudni kell, hogy két fogalom van, ami a sörkoktélokhoz tartozik. A „Distalled spirit” típusú koktélok azok az italok, amelynek legfontosabb és elsődleges hozzávalója a sör. A másik típus, amikor egy alkoholmentes italhoz kevernek sört, az így kapott koktélt nevezzük „Shandy”-nek.

Black Velvet - Teljesen egyszerű: Guinness, és pezsgő keveréke
Guinness Float- Három gombóc vanília fagyi és Guinness
Mussolini – Peroni sör és Campari

 És akkor jöjjön a Pivo saját készítésű koktélja ráadásként.

Elkészítettük és kipróbáltuk. De mi is van benne? 10 cl bármilyen winterbier (mi Altenmünster Dunkel-t használtunk), 3 cl dark rum, valamint 2 cl fahéjszirup. Az egészet kevés jéggel keverjük és long-drink pohárban szervírozzuk. Díszítésként egy narancskarika dukál, a szélét pedig fahéjjal szórjuk meg.
Tökéletesnek hangzik, már csak el kell készítenünk. Ha jólesett, utána  már foglalkozhatunk weblap Google-optimalizálással.

Sörözzünk a csontritkulás ellen!

Igyunk sört a csontritkulás megelőzéséért? Olvastam, hogy Spanyol tudósok kutatásai szerint a rendszeres sörivás segíthet megelőzni a csontritkulást. A kutatási adatok szerint a rendszeresen sört fogyasztó nőknek erősebbek a csontjaik, ezért kevésbé hajlamosak a csontritkulásra. A kutatók úgy gondolják, a sörben található szilícium lassítja a csontok leépülését és segíti az újak épülését, így véd meg a különböző csontbetegségek ellen. A sör emellett fitoösztogénekben is igen gazdag, ami szintén segíti megóvni a csontok egészségét. A csontok főként rostokból, ásványanyagokból, vérerekből és csontvelőből épülnek fel. Az egészséges csontok sűrűbbek és apró lyukak tagolják a különböző csontrészeket.


A kutatók közel 1700 nőt kérdeztek meg sörfogyasztási szokásaikról. Ezek után mind ultrahangos vizsgálaton estek át, amely során a csontjaik egészségét vizsgálták. Az eredmények szerint a rendszeresen sört fogyasztó nők csontjai minden esetben sűrűbbek.
„A szilícium nagyon nagy szerepet játszik a csontképződésben. A sör pedig a nyugati kultúrában fellelhető egyik legjobb szilíciumforrás" - írják a spanyol kutatók. Az Egyesült Királyság Országos Csontritkulás Társasága ennek ellenére nem ajánlja a fokozott alkoholbevitelt semmilyen életkorban. Az Egyesült Államokban végzett korábbi kutatások is találtak összefüggést a rendszeres, mérsékelt sör és borfogyasztás, valamint a csontritkulás kockázatának csökkenése között.

Az amerikai tudósok adatai szerint a naponta 1-2 pohár bort vagy sört fogyasztók körében a csontsűrűség 2.4-4.5 százalékkal magasabb, mint a kevesebb, vagy több alkoholt fogyasztók esetében.

A világ legrégibb söréről

Biorégészeti elemzések során, a régi görögök barbár italnak tartották a sört, nem szerették. Pedig a sör még a régészek számára is tartogat érdekességet: Szudánban, a Kék-Nílus völgyében végzett ásatások során "megtalálták" a világ legrégibb sörét. A lelet 7000 éves.

A spanyol régészeti expedíció 1978-ban indult el Szudánba. Két helyen, Al Mahalabban és Sei Musztafában tártak fel kerámiákat. A tárgyakat a Barcelonai Egyetem őstörténeti tanszékén vetik alá biorégészeti elemzéseknek. Az optikai és pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok során nemrégiben keményítőnyomokat fedeztek fel az edényeken. A szemcsék felületén olyan lyukakat és járatokat találtak, amelyeket erjedés hatásának tulajdonítanak. Az erjedést alkoholtartalmú italok válthatták ki; az edényeken élesztônyomokat is kimutattak. A sört cirokkal készíthették.

Európában szintén végeztek biorégészeti vizsgálatokat – és Európa legrégibb sörét is megtalálták. A várakozással ellentétben nem Németországban, hanem Spanyolországban. Plinius szerint három vidéken kedvelték a sört, Egyiptomban, Galliában és Hispániában (Galliához tartozott a mai Németország egy része is). A kutatók szerint a legelső európai söröket Hispánia északkeleti részén főzték, Genóban. A legrégebbi sörlelet a Kr. e. XII. századból származik. A genói sör könnyen megposhadt, csak frissen fogyaszthatták.

A kutatócsoport olyan nyomokat is talált, amelyek az ópium legrégebbi orvosi alkalmazására utalnak. A Barcelona közelében fekvő Gavà bányáiban sok emberi csontváz van. Az egyik koponyán két koponyalékelés nyomát fedezték fel. A beavatkozás az egyik legősibb orvosi eljárás volt. A beteg túlélte a mûtétet (a csontok részben regenerálódtak), de késôbb csontelhalásban és fertôzésben szenvedett. A fogak elemzésekor a fogkőben ópiumot találtak. A mákból kivont szert talán fájdalomcsillapításra és rituális célra használta a beteg. Tudjuk, hogy orvoslás és a mágia nem állt egymástól távol, a koponyalékelésnek orvosi és rituális okai is lehettek.

A lelet mindenesetre alátámasztja, hogy a neolitikumban, Kr. e. 6000 évvel, már orvosi célra használhatták az ópiumot. Az Ibériai-félszigeten a mák vadon termett. Néhány faluban nemrégiben még mákfőzettel csillapították a fejfájást, bár nem tudták, hogy ópiumot használnak. (Nem olyan régen nálunk is mákkal csendesítettek el falun a síró kisbabákat...)

A biorégészeti kutatások újabb vonásokkal gazdagíthatják az ôsi civilizációk táplálkozásáról, szokásairól alkotott képet. A biológiának és a kémiának még sok mondanivalója lehet a régiekrôl. Most már ezt is megtudtuk, hogy söriváskor egy több ezer éves európai arvisura-tradíciót tradíciót követünk.

A sör rövid története

A sör történeti eredete

sör - sörgyártás -  sör felfedezése és rövid története 

Bár az Arvisurák szerint az első kézműves sör receptjét az ősmagyarok hozták magukkal a Szíriuszról, mégpedig Anyahita pendelye alatt, ám mégis, ha valamit fel akarunk értékelni, nem rájuk hivatkozunk, hanem gyakran azt mondjuk: már a görögök is... (Lásd: De mégis, mit adtak nekünk a görögök?) Nos, a sörre ez nem érvényes, mert bizony a sör megjelenése az ógörög kultúra fénykorát azért jóval megelőzte. A tiszta források szerint az egyiptomiak a Nílus völgyében már készíthettek sört, vagy legalábbis sörhöz nagyon hasonló italt, ezt bizonyítják környéken végzett ásatások, illetve az ezek során feltárt, a régészek becslése szerint közel 7000 éves edény, amelyben az ősi sör anyagának bizonyos maradványait sikerült azonosítani. 

De más források alapján is bizton állítható, hogy a  sörgyártás több ezer éves múltra tekint vissza. A babilóniai király Hamurabi egyik kőoszlopba vésett törvényéből tudjuk, hogy a sört folyékony kenyérnek nevezték, a kovászt anyasörnek, a kenyeret szilárd sörnek.

Csak feltételezhetjük, hogyan találták fel a sör „elődjét”. Valószínű, egy kenyérdarab nedves lett és elkezdett a napon erjedni. Ez a megerjedt kása az alkoholtartalma miatt érzékszervi bódulatot okozott. A folyamat az évezredek alatt sokat fejlődött, finomodott a technológia, de vitathatatlan, hogy a sör és a kenyér közeli rokonságban vannak egymással.
Egyiptomban is nagy becsben tartották a sört, hiszen az isteneiknek is kenyérrel és sörrel áldoztak. Az ókori Mezopotámiában is kenyérből készült a sör, de az egyiptomiak tésztából készítették a sörüket. Sok esetben a pékség egyben a sörkészítés műhelye is volt.

Csak tiszta forrásból öntik a sört

Európában is hamar meghonosodott a sörkészítés folyamata, különösen a borkészítésre nem alkalmas területe-ken. A gallok továbbfejlesztették a sörfőzést, árpából állították elő a bódító italukat. Először a kolostorokban a szerzetesek főztek nagyobb, piaci mennyiségeket, később ezekből a tapasztalatokból fejlődtek ki a 14. században a sörfőző céhek. Európában kedvelt volt még a méhsör, amelyet mézből erjesztettek és a germán törzsek kedvelt itala volt. Ma tudjuk, hogy a méhsört a cukor közvetlen erjedése miatt inkább a bor kategóriába kell sorolni.

Sörszentelő jezsuiták

Hazánk területén elő őslakók is ismerték a sörfőzést, ők az egyik elmélet szerint valószínűleg a germán törzsektől tettek szert erre a tudományra. Mások kutatása szerint viszont - ázsiai rokonunktól, a csuvas népcsoporttól ered a sörfőzés ismerete. A hun törzsek tagjai leginkább a méhsört fogyasztották, csak később tértek át az árpára, mint sör alapanyagra.

A sörcefre ízesítésére eleinte különböző fűszereket használtak, később a komló lett a kizárólagos aromásító.

Nagy utat tett meg a sörkészítés, hiszen kezdetben a sörben úszkáló gabona magvakat "kerülgetni" kellett, és a sör koronája, a hab is csak a komlózás és a sörgyártás-technológia fejlődésének köszönhető.

Nagy áttörést jelentett a XIX. században Pasteur felfedezése a mikrobákról, amelyek az italgyártásban is alapvetően fontosak lettek. Fertőtlenített tiszta ivóvizet ezóta használnak.

A műszaki haladással egyidejűleg a sör népszerűsége rohamosan nőtt, és ezzel együtt a fogyasztott mennyiség is. Míg a II. világháború előtt hazánkban 3 liter/fő sört fogyasztottak, addig napjainkban ez a mennyiség 70 liter fejenként, ami nem kevés, Dr. Arvisurának is dicsőségére válna.

A sör történelme, a sör elterjedésének rövid története, a sörgyártás első megjelenése a hun-magyar őstörténet szerint, széles körű elterjedése a világon, a gyártás folyamata - Egyiptom, Mezopotámia, Babilon, Európa - Arvisura sör kézműves receptje. Csak tiszta ívóvíz szolgálhat a sörgyártás forrásául.

Ez egy Google-SEO szakértő weboldala. Támogatás: https://twinoxide.hu/sorgyartas/

A pálinka történelme

Párolhatunk-e pálinkát infrasugárzóval?

 Az ókori Egyiptomban sört főztek, a római korban bort ittak, vagyis már akkoriban ismerték az erjesztés technológiáját. Innen már csak „egy lépés” volt a desztilláció, a „rövid ital” előállítása. Hogy hol és ki volt az első, aki e bódító italt megkóstolta, nos arról megoszlanak a vélemények. Az tény: egy idő után szerte a világban már nem csak bort pároltak le, hanem erjedt gyümölcsöt is. Miután a XI. században Európa is megismerte a desztillációs eljárást, Magyarország területén a szeszfőzést sokáig a bor lepárlása és a gabonaszesz előállítása jelentette. Az „aqua vitae” Erzsébet királynéhoz kapcsolódó története a XIV. századból ered, az „égett szesz” a XVI. századig gyógyszernek számított. A XVIII. század közepén Magyarországon a mai értelemben vett pálinkát főztek, méghozzá egyre több fajta gyümölcsből.

Magyarországon 1850. szeptember 29-én vezették be a pálinkaadót, a pálinkafőzéssel kapcsolatban ettől az évtől lehet azt mondani: a feljegyzések és az azokban szereplő adatok megbízhatóak. E szerint a XX. század elején, 1913-ban 860 szeszgyár működött, 30 volt ipari méretű. A magyar szeszgyártás ekkor lett először világszerte elismert. Aztán 1921-ben a szesztörvény a termelést korlátok közé szorította: a következő évben a hazai fogyasztásra évi 240 ezer hektolitert engedélyezett az állam. Többlettermelésre csak külföldi rendelés esetén nyílt lehetőség. Ennek ellenére 1934-re már úgy emlegették a barackpálinkát, mint a „világhírű magyar” italt.

Az 1938. évi XXX. törvény alapjaiban változtatta meg a pálinkafőzés magyarországi helyzetét. Ettől az időtől hazánkban „szesz előállítása, finomítása, víztelenítése, behozatala és értékesítése felett” kizárólag az állam rendelkezett. A pálinkafőzést szabályozó rendeletek 1951-ig lényegében nem változtak, amikor is a jogszabályok a pálinkafőzdéket egységes bor- és gyümölcsszeszfőzdeként kezelték, részükre termelési keretet állítottak fel, illetve a bor- és gyümölcstermelők részére kifőzethető mennyiséget korlátozták, 1952 májusától pedig bevezették a feles infra főzést.

1980 után az állam maga szüntette meg szeszmonopóliumát, ugyanis az 1982. évi 36. sz. törvényerejű rendelet kimondta: „Gyümölcsből készült pálinka előállításával magánszemély is foglalkozhat.”. Egy másik jogszabály azt írta elő, hogy „…magánszemély pálinkafőzés céljára legfeljebb 500 liter főzőüst kapacitású szeszfőzdét létesíthet, illetve a szesz előállításával foglalkozó gazdálkodó szervezet ilyen kapacitású szeszfőzdéjét bérbe vagy szerződéses üzemeltetésre átadhatja a magánszemélynek”. A pálinka szempontjából még ezeknél is fontosabb volt, hogy a hosszú idő után először követelték meg a szakértelmet. Tudniillik a jogszabályokban az is előírás volt, hogy az üzemben tartási engedélyt a szakminisztérium által elismert szakképesítés, vagy szervezett tanfolyam elvégzésének alapján lehet kiadni.

A rendszerváltás idejére az 1965-ben nyilvántartott 1141 főzdével szemben már csak 880 üzemelt, közülük 202 volt magánszemély birtokában. Az üzemek technikai felszereltsége, a szakemberek hiánya és a gyenge alapanyag miatt lehetetlen volt kiváló pálinkákat készíteni. Emiatt aztán az itthoni és a külföldi piacokról eltűnt a gyümölcspálinka. Helyét átvette a hideg úton, finomszeszből, vízből és aromából előállított szeszes ital, amit persze pálinkaként értékesítettek. Mielőtt végleg elnyelte volna a süllyesztő ezt a csodálatos italt, valahonnan a „világ végéről” felbukkantak azok az emberek, akik ma a csúcspálinkákat főzik infra hősugárzókon. Küzdöttek, harcoltak, a pálinka újra a nemzeti büszkeségünk, és újra világhírről álmodunk.

Különösen a falusi lakosság körében volt régebben szokás, hogy reggel egy pohárka pálinkával kezdték a napot. A jó pálinka elfogyasztása után, az ember nem kel másnaposan, tiszta a feje és gyomra. Ezért figyeljünk a minőségre és persze a mennyiségre is. Infrakészülékekkel biztonságos a desztillálás.

Infrafűtés Magyarországon

A pálinka történelme infra pálinkafőző termékek használata során tetőződik be. Infra Forrás: HydroFlow Magyarország. https://infrabolt.hu/rolunk/ Pálinkafőzés infrasugárzóval télikertekben - Terasz Budapest

A magyar sör

Sok jót hallottunk már a sörről – bár, valószínűleg nem a hírek miatt isszuk. A magyarok közép-ázsiai eredetéhez ma már nem fér kétség, és mint a legnagyobb ókori kultúrák peremén élő népnek, bőven volt alkalmunk megismerkedni a több ezer év homályába vesző, mezopotámiai eredetű sörfőzés kultúrájával.

Sokan úgy tartják, ősi borivó nép a magyar, holott elődeink előbb ismerhették a sört, mint a bort. Évszázados vándorlásaik során ugyanis sokkal inkább termeszthették a néhány hónap alatt megérő gabonát, mint az évek alatt termőre forduló szőlőt. A vándorló magyarok tanítói a népvándorlás korabeli szláv népek voltak, akikhez Babilonból jutott el a sörfőzés. Ezek a népek már általánosan használták a komlót az árpa- vagy malátalé ízesítésére.

Bőrtömlőbe tették a kövek közt megőrölt gabonát, majd vízzel felöntve jól összerázták. Ezután „tüzes követ” tettek bele, hogy emeljék hőmérsékletét, később hozzáadták a komlót, forrásig melegítették, közben többször megrázva a hatalmas tömlőt. Majd vízbe merítették vagy lelocsolták, hogy lehűljön és megerjedjen. Ezen ősi eljárásnak és a komló használatának bizonyítéka egy X. századból származó volgai-bolgár eskü szövege: „Addig lesz közöttünk béke, míg a kő úszni, s a komló alámerülni fog.”

Házi sörfőzés történelmi források szerint is létezett a korabeli Magyarországon!
Az államalapítás után a nyugati módszerek mind nagyobb hatást gyakoroltak a magyarság sőrfőzésére. Egyre inkább csak árpából, illetve a belőle készült malátából főzték a sört, amit komlóval fűszereztek. A Pannonhalmi Főapátság levéltára őrzi a magyarországi serfőzés első írott emlékét. Az 1152-es írás Gyöngy asszony végakaratát tartalmazza, amely arról rendelkezik, hogy halála után „serestor tartassék”.

XIV. századi iratok már a mesterségek közt említik a „sermíves”-t, aki a sört készíti. Mivel az ital egyre népszerűbb lett, a sörfőzőház mellé ivót - azaz kocsmát - is építettek, ahol kívülállók is sörözgethettek fizetség ellenében. Ez jól jövedelmezett a földesúrnak, ezért igyekezett megszerezni a legjobb „sermívest”. Így tettek a városok is, ezért egyre kelendőbb szakma lett a sermívesség.

Hogy az üzemeltetés gondjaitól megszabaduljanak, a XV. századtól vállalkozóknak adták bérbe a serfőzőházakat és a kocsmákat az uradalmak, amelyek így jelentős készpénzjövedelemre tettek szert, miközben a sörük is biztosítva volt, mivel természetben kérték a bérleti díj kisebb részét.
A magyar sör, ahogy világhírű cseh társai is, a vízminőségre épített, és épít most is, ha jót akar a piacának. Ma sem lehet eltekinteni attól, hogy a kőbányai édesvíz források adták a minőség alapját.

A cseh sör története

Csehország, azon belül Prága a sörivás tekintetében az Univerzum középpontja. A csehekre mindenképpen igaz lehet a mondás, azért kezdtek el gabonát termelni, hogy sört főzhessenek belőle. Már egy 993-ban keletkezett okirat megtiltja a břevnovi kolostorban a bencéseknek a sörfőzést. Azaz már jóval korábban is készülhetett sörital cseh földön. Az első írásos dokumentum a komló termesztésére vonatkozóan pedig 1073-ra datálódik, és az opatovicei kolostorból származik. 1088-as a vyšehradi, azaz a prágai sörkészítés bizonyítéka. A gyártás és árusítás rövid időn belül a szerzetesek egyik legfőbb tevékenysége lett országszerte. Később uralkodói adománylevelekben követhető nyomon a történelem, a sörfőzés ugyanis királyi monopóliumnak számított.

A leghíresebb sörkészítő városok – mint Plzeň vagy Budějovice – már az 1200-as évektől rendelkeztek serfőzési joggal, II. Vencel királytól kapták kiváltságaikat. Az éppen alakuló és még gyenge lábakon álló sörfőzdéket volt hivatott védeni a középkori 1 mérföldes szabály. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a műhelyek legalább tíz kilométeres körzetében tilos volt idegen eredetű sörök kimérése.

A 16. században Csehország is átvette az 1516-ban a bajor uralkodó által hozott Sörtisztasági törvényt. Ennek lényege, hogy csak árpa, víz és komló használható a főzéshez. 1585-ben jelent meg II. Rudolf császár orvosának, a prágai egyetem tanárának kézikönyve, melyet a világ első sörgyártás-technológia ismertető kézikönyvének tartanak.

1794-ben látott napvilágot František Poupe A Sörfőzés Művészete című kiadványa, mely a főzéskor alkalmazott különböző módszereket rendszerezte. Karel Napoleon Balling nevéhez fűződik a Balling-fok-mérő műszer bevezetése. A nedű szárazanyagtartalmát, pontosabban a cefre erjesztés előtti cukortartalmát meghatározó számokat ma is szívesen tüntetik fel az itallapok és a boltban vett butülkák egyaránt. A 10° vagy 12° tehát nem alkoholtartalmat jelöl, furcsa is volna ez egy sör esetében.


1818-at írunk, amikor a sörfőző szakma oktatása önálló lesz a prágai ipariskolákban. És 1873-at, amikor a cseh sörkészítők saját szakmai folyóirattal jelentkeznek. Kronológiai értelemben és a cseh sörtörténet fajsúlyossági sorrendjében is meg kell állni egy pillanatra azonban 1842-nél. Ebben az esztendőben született meg a világhírnévnek örvendő, fentebb már magasztalt Pilzeni Polgári Sörfőzde, illetve annak terméke az első Plzeňský Prazdroj. A Žatec környéki komló, melyre a csehek esküsznek, az Elba völgyében termesztett árpa és a kristálytiszta lágy forrásvíz együtt adják a márka védjegyét. A komló egyébiránt nemcsak a kesernyés ízért felelős, de nyugtató-álmosító hatású is. Ráadásul a sörhab tartóssága a komló gyantatartalmán múlik. És nem feledkezhetünk meg az élesztőről sem. Ez alakítja át az árpamaláta szénhidráttartalmát alkohollá, miközben melléktermékként szén-dioxid keletkezik. Ezen kívül plusz buborék nincs is a korsónkban. Az Európa más részein szokásos szénsavval való csapolás helyett Csehországban sűrített levegőt használnak, így nem lesz mesterségesen szén-dioxiddal felturbózva italunk.

A 20. század elején közel 1000 főzde működött országszerte. A Monarchia óriási piacot jelentett a termékeknek. Švejk katonatársai minden bizonnyal ismerték a legjobb márkákat. 1940-re már csak 341 gyártóhely maradt, a második világháború után azonban már ezek zömét sem találjuk az ország sörtérképén. A szocialista Prágában például csak 4 sörfőzde maradt, közülük az egyetlen kézműves-hely az 1499 óta folyamatosan működő U Fleků volt. Napjainkban kb. 200 kisebb-nagyobb üzemet találunk. A rendszerváltás után a gigák külföldi tulajdonba kerültek. A SABMiller, a Heineken és a Starbev birtokolja a piac felét. Így válik központi kérdéssé, hogy ma Csehországban ki főz valóban echte cseh sört. A nagyok figyelmen kívül hagyják a tradicionális technológiát, azaz a maláta alapos őrlését, a hosszú érlelést, a tartósítás mellőzését, a hazai alapanyagok preferálását, a tölgyfahordós erjesztést stb. Helyette jött a kínai komlókivonat és a saválló acéltartály. Szóval hogy lehet megvédeni a cseh hagyományt az „elmekdonáldszosodó” globális világunktól? A válasz egyszerű. Igyunk minél többet, és keressük a különlegességeket is. A folyamat a 3. évezredre úgy tűnik beindult. Manapság már 80 mikro-sörfőzde és családi vállalkozás űzi az ipart. A választékra sem lehet panasz, a többségük 4-8 féle italt kínál a szomjazóknak, készítenek az alapsörökön túl barnát, félbarnát, vöröset, alkalmit, vagy szűretlent.
Induljunk es fedezzük fel magunk Csehországot és benne Prágát. Garantáljuk, hogy mágnesként vonz majd oda vissza.
Ahhoz pedig, hogy ez a weboldal megtalálható legyen, hívjuk segítségül a Google keresőoptimalizálás linképítő módszerét.