2013. április 30., kedd

Óda a sörhöz

Robert Burns:

A JÓ SÖR, Ó

O GUDE ALE COMES

  A jó sör, ó. jön is, megy is.
  Sebaj, ha rongyom rámegy is.
  Culám, cipőm is eladó -
  A jó sör, ó, a búra jó.

Hat ökröm volt, de kitünő,
ami a fő: ugartörő!
Elolvad áruk, mint a hó -
A jó sör, ó, a búra jó.

Nyakam töröm, csak jöjj söröm
a konyhatündért gyömködöm,
s jöhet a szégyenpad s bitó -
A jó sör, ó, a búra jó.

  A jó sör, ó, jön is, megy is.
  Sebaj, ha rongyom rámegy is.
  Culám, cipőm is eladó -
  A jó sör, ó, a búra jó.

Nagy László fordítása


2013. április 27., szombat

Egy sör mindig belefér

Ha nincs bor, akkor van sör, de az mindig. Egy jó történet - vagy inkább legenda -  a sörről.
Egy filozófia professzor az előadását úgy kezdte, hogy fogott egy befőttesüveget és feltöltötte kb. 5 cm átmérőjű kövekkel, majd rákérdezett, hogy tele van-e az üveg? „Igen” – válaszolták.

Ezután elővett egy dobozt, tele apró kavicsokkal, és elkezdte beleszórni azokat az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van. A professzor ezután elővett egy dobozt homokkal, és azt kezdte beletölteni az üvegbe. A homok természetesen minden kis rést kitöltött.
– És most – mondta a professzor –, vegyétek észre, hogy ez a ti életetek. A kövek a fontos dolgok (a családod, a partnered, az egészséged, a gyerekeid). Ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amelyek még számítanak, mint a barátaid, a munkád, a kollégáid. A homok az összes többi: az apróságok. Ha a homokot töltöd be először, akkor nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amik igazán fontosak a boldogságod érdekében. Játssz tehát a gyerekeiddel, szakíts időt orvosi vizsgálatokra, vidd el a párodat táncolni. Dolgozni, takarítani, vendégeket hívni mindig lesz időd.
Ezért először a kövekre figyelj, azokra a dolgokra, amik igazán számítanak. A többi csak homok. Az egyik hallgató megkérdezte: – És most már valóban tele van-e az üveg? Mire a prof. azt válaszolta, hogy igen, tele van. Erre a hallgató elővett egy dobozos sört, kinyitotta, s beletöltötte az üvegbe. A sört a homok elnyelte; belefért az üvegbe. Erre a hallgató így szólt: – Nos, bármennyire is úgy érezzük, hogy az életünk teljes, ebből a példából jól látszik: „EGY SÖR AZÉRT MINDIG BELEFÉR!”

2013. április 23., kedd

Egyperces történet a sörről

A kívülállóknak csak egy keserű ital, de valójában pompás üdítő nedű sok ezer változatban. Civilizációnk hajnalán a sör alapvető része volt az életnek, néhány tudós szerint egyenesen a korai társadalmak sarokköveként játszott szerepet. Salomon Katz, a pennsylvaniai egyetem professzora szerint az ember nem azért kezdett először gabonát termelni, hogy abból kenyeret süssön, hanem azért, hogy sört főzzön! A sörfőzés kezdetét időszámításunk előtt körülbelül 2800-ra teszik. Akkoriban a sörfőző és a pék mestersége szorosan összefonódott, a pékségekben sört is főztek. Az árpakenyeret - melyet kenyérként is fogyasztottak - apró darabokra törve hordóba dobták, majd felöntötték vízzel, és mézet vagy datolyát adtak hozzá. Babilóniában a kas szó jelentette a sört, és ókori táblákon gyakran fordul elő a kasninda szó, amely annyit tesz: sörkenyér. A sörfőzőt lukasnindá-nak hívták, azaz sörkenyeres embernek. A sört datolya, füge vagy más gyümölcssűrítménnyel ízesítették. Nemcsak a korai babiloniak, de a szíriaiak, az örmények, a hettiták és a görögök is nagy kancsókból itták a sört, szalmaszál segítségével - azért, hogy a leülepedett kenyér- és gyümölcsdarabok ne zavarják a sörivás élvezetét. Az ókori Egyiptomban is egyaránt hozzátartozott a háztartáshoz a sütés és a sörfőzés. A sör éppoly fontos árucikknek számított, mint a kenyér, és rendszeresen főzték a házaknál. A sörfőzőt fyt-nek nevezték az egyiptomiak, míg maga a sörfőzés műveletére a th szót használták. A sör neve hkt, illetve hek volt, vagy Alan Eames fordítása szerint hekt. A szót valószínűleg a babiloni hiqu szóból vették át, amely az egyiptomi Hathor istennőre utal, akit a sörfőzés feltalálójaként tiszteltek. Hathor oldalán megtaláljuk Menquet istennőt, aki két söröskancsót tart a kezében. A sakálfejű Anubis istent is ábrázolták, amint épp sörrel kínálják.Ha ugyan Katz doktor elméletét felül lehet múlni, akkor ezt James Death tette meg, aki 1886-ban írta le először azt, hogy a "Kivonulás" mindezidáig ismeretlen kovásza a sör volt. Más szóval egy évszázaddal ezelőtt Death meg volt győződve arról, hogy a Biblia Mózes második könyvében a sörről beszél! Hozzátette, hogy Mózes intése, miszerint Pészahkor tartózkodni kell a kovászos kenyértől, éppúgy vonatkozott a sörre is. Az a tény, hogy ez a bor fogyasztására nem vonatkozott, arra utal, hogy a sört magasabb rendű italként tisztelték.

2013. április 19., péntek

Sörkoktélok


A legnépszerűbb sörkoktélok és a Pivo koktél. Nézzük hát, hogy mennyiféle sörkoktél létezik. Bizonyára már hallottatok róluk. Ezeket arra találták ki, hogy a férfiak is ihassanak valamilyen koktélt, ne csak a nőknek készüljön mindenfajta kis rózsaszín sárga piros mix.

Bár a sörkoktélok itthon még nem annyira népszerűek és elterjedtek, külföldön remek dolgok születtek már sör és más alkotók találkozásából. Ezekből szemezgetünk.

Alapvetően tudni kell, hogy két fogalom van, ami a sörkoktélokhoz tartozik. A „Distalled spirit” típusú koktélok azok az italok, amelynek legfontosabb és elsődleges hozzávalója a sör. A másik típus, amikor egy alkoholmentes italhoz kevernek sört, az így kapott koktélt nevezzük „Shandy”-nek.

Black Velvet - Teljesen egyszerű: Guinness, és pezsgő keveréke
Guinness Float- Három gombóc vanília fagyi és Guinness
Mussolini – Peroni sör és Campari



 És akkor jöjjön a Pivo saját készítésű koktélja ráadásként.

Elkészítettük és kipróbáltuk. De mi is van benne? 10 cl bármilyen winterbier (mi Altenmünster Dunkel-t használtunk), 3 cl dark rum, valamint 2 cl fahéjszirup. Az egészet kevés jéggel keverjük és long-drink pohárban szervírozzuk. Díszítésként egy narancskarika dukál, a szélét pedig fahéjjal szórjuk meg.
Tökéletesnek hangzik, már csak el kell készítenünk. Ha jólesett, utána  már foglalkozhatunk weblap Google-optimalizálással.


2013. április 17., szerda

Sörözzünk a csontritkulás ellen!


Igyunk sört a csontritkulás megelőzéséért? Olvastam, hogy Spanyol tudósok kutatásai szerint a rendszeres sörivás segíthet megelőzni a csontritkulást. A kutatási adatok szerint a rendszeresen sört fogyasztó nőknek erősebbek a csontjaik, ezért kevésbé hajlamosak a csontritkulásra. A kutatók úgy gondolják, a sörben található szilícium lassítja a csontok leépülését és segíti az újak épülését, így véd meg a különböző csontbetegségek ellen. A sör emellett fitoösztogénekben is igen gazdag, ami szintén segíti megóvni a csontok egészségét. A csontok főként rostokból, ásványanyagokból, vérerekből és csontvelőből épülnek fel. Az egészséges csontok sűrűbbek és apró lyukak tagolják a különböző csontrészeket.


A kutatók közel 1700 nőt kérdeztek meg sörfogyasztási szokásaikról. Ezek után mind ultrahangos vizsgálaton estek át, amely során a csontjaik egészségét vizsgálták. Az eredmények szerint a rendszeresen sört fogyasztó nők csontjai minden esetben sűrűbbek.
„A szilícium nagyon nagy szerepet játszik a csontképződésben. A sör pedig a nyugati kultúrában fellelhető egyik legjobb szilíciumforrás" - írják a spanyol kutatók. Az Egyesült Királyság Országos Csontritkulás Társasága ennek ellenére nem ajánlja a fokozott alkoholbevitelt semmilyen életkorban. Az Egyesült Államokban végzett korábbi kutatások is találtak összefüggést a rendszeres, mérsékelt sör és borfogyasztás, valamint a csontritkulás kockázatának csökkenése között.

Az amerikai tudósok adatai szerint a naponta 1-2 pohár bort vagy sört fogyasztók körében a csontsűrűség 2.4-4.5 százalékkal magasabb, mint a kevesebb, vagy több alkoholt fogyasztók esetében.

2013. április 15., hétfő

Pannonhalmi Borbirodalom

Igazán jól csak a pincében esik a borozgatás. A Pannonhalmi-dombságot a történelmi emlékezet óta mindig borította szőlő. Királyok is jártak hajdan e tájon és nem vetették meg a kupába való jó bort. Most egy olyan birodalomba hívjuk a jó bort és a jó hangulatot kedvelőket, amelyet nem csak a szakma ismer el, hanem az egyre sokasodó hazai és külföldi közönség is.


A bor világából hónapról hónapra többet gyarmatosít a tudomány, s nyomában ott topog az útkereső borász. A boroknál nem a fajta vagy a borvidék a legfőbb védjegy, hanem a termelő neve, hiszen ő az, aki végső soron a filozófiát, az egyediséget és a különlegesség garanciáját adja a bornak.

Borszakértői tudását a Ruszti Nemzetközi Borakadémián mélyítette el. 2003-ban a borvidék legeredményesebb termelője címet kapta. A borbirodalom, a falu központjában, a főapátság történelmi környezetében vár mindenkit. Vinotékánk gazdag kínálatából nehéz választani, ezért ajánljuk, hogy előbb kezdjük a hordók társaságában, a több száz éves pincében. Télen-nyáron kellemes itt időzni, ahol még a csupán bort kedvelő is gyorsan egy picit szakemberré válhat.

A Borbirodalom pincészetét 1998-ban  Pannonhalmán  nyitották meg. A borvidék borainak jellegzetességeit szerették volna bemutatni és hogy bevezessék a vendégeiket saját termésű szőlőjükből készült boraik kóstolásának különleges világába, hogy egy kicsit bepillanthassanak a szőlészet és a borászat művészetébe is.
Pincemester, borkorcsolya, alma és dió segít a borok ízlelési tudományának elsajátításában.
A különleges módon csapra vert hordókból mindenki csapolhat a neki legjobban ízlő borból.


2013. április 13., szombat

Tolnai borvidék


A magyar szőlő- és bortermelés évezredes múltra tekint vissza, ennek hagyományait őrzik a mai szőlészek és borászok. A bor egyben a magyar történelem, kultúra és gasztronómia egyik meghatározó eleme.

Dimbes-dombos Tolna

Ha a Tolnai borvidék nevét hallják, sokan nem is tudják egészen pontosan, miről is van szó. Ennek az az oka, hogy Tolna egyike legfiatalabb borvidékeinknek. Csak 1998-tól került kijelölésre, főként a Szekszárdi borvidék korábbi Völgységi körzetéből, néhány további jó bortermő hellyel kiegészítve. Másik oldalról nézve viszont egyik legrégibb borvidékünk, hiszen Szekszárd részeként majd 2000 éves történelmet mondhat magáénak.

Közigazgatásilag Tolna megyében, földrajzilag a Tolnai-dombságon és a Mezőföld délkeleti részén terül el, három elkülönült körzetben. Teljes termőhelyi területe 11 324 ha, amelyből 7362 ha I. osztályú. A szőlőültetvények 2572,9 ha-on terülnek el, ami azt mutatja, hogy a telepítés lehetőségei még messze nincsenek kihasználva.

Minőségi borok Szekszárd árnyékában

A Tolnai borvidék ma vegyesen fehér- és vörösbortermő vidék, az előbbi dominanciájával. Hagyományos fajtái az olaszrizling, rizlingszilváni és a kadarka.

Elterjedt nézet, hogy a Szekszárdi borvidékkel összehasonlítva a Völgységi-dombok valamivel gyengébb minőségű borokat produkálnak. A borvidék borainak megfelelő jellemzéséhez azonban több éves, további megfigyelés lenne szükséges, mielőtt egy ilyen sommás megállapítást kimondunk. A termőhelyi sajátosságok a borvidék számos községében felveszik a versenyt Szekszárddal, maguk a borok pedig még alig tudtak bizonyítani, hiszen erre az eltelt néhány év nem volt elégséges. A korábbi évtizedekben ez a vidék ugyanis Szekszárd hátországaként működött, borait is jobbára „szekszárdi” néven hozták forgalomba.

Magyarország a nagyobb bortermelő országokkal összehasonlítva sok borvidékkel rendelkezik, hiszen Franciaországban például mindössze 14 borvidéket jegyeznek, noha szőlőterületeinek nagysága hazánkénak több mint tízszerese.

2013. április 11., csütörtök

A világ legrégibb söréről


Biorégészeti elemzések során, a régi görögök barbár italnak tartották a sört, nem szerették. Pedig a sör még a régészek számára is tartogat érdekességet: Szudánban, a Kék-Nílus völgyében végzett ásatások során "megtalálták" a világ legrégibb sörét. A lelet 7000 éves.

A spanyol régészeti expedíció 1978-ban indult el Szudánba. Két helyen, Al Mahalabban és Sei Musztafában tártak fel kerámiákat. A tárgyakat a Barcelonai Egyetem őstörténeti tanszékén vetik alá biorégészeti elemzéseknek. Az optikai és pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok során nemrégiben keményítőnyomokat fedeztek fel az edényeken. A szemcsék felületén olyan lyukakat és járatokat találtak, amelyeket erjedés hatásának tulajdonítanak. Az erjedést alkoholtartalmú italok válthatták ki; az edényeken élesztônyomokat is kimutattak. A sört cirokkal készíthették.



Európában szintén végeztek biorégészeti vizsgálatokat – és Európa legrégibb sörét is megtalálták. A várakozással ellentétben nem Németországban, hanem Spanyolországban. Plinius szerint három vidéken kedvelték a sört, Egyiptomban, Galliában és Hispániában (Galliához tartozott a mai Németország egy része is). A kutatók szerint a legelső európai söröket Hispánia északkeleti részén főzték, Genóban. A legrégebbi sörlelet a Kr. e. XII. századból származik. A genói sör könnyen megposhadt, csak frissen fogyaszthatták.

A kutatócsoport olyan nyomokat is talált, amelyek az ópium legrégebbi orvosi alkalmazására utalnak. A Barcelona közelében fekvő Gavà bányáiban sok emberi csontváz van. Az egyik koponyán két koponyalékelés nyomát fedezték fel. A beavatkozás az egyik legősibb orvosi eljárás volt. A beteg túlélte a mûtétet (a csontok részben regenerálódtak), de késôbb csontelhalásban és fertôzésben szenvedett. A fogak elemzésekor a fogkőben ópiumot találtak. A mákból kivont szert talán fájdalomcsillapításra és rituális célra használta a beteg. Tudjuk, hogy orvoslás és a mágia nem állt egymástól távol, a koponyalékelésnek orvosi és rituális okai is lehettek.

A lelet mindenesetre alátámasztja, hogy a neolitikumban, Kr. e. 6000 évvel, már orvosi célra használhatták az ópiumot. Az Ibériai-félszigeten a mák vadon termett. Néhány faluban nemrégiben még mákfőzettel csillapították a fejfájást, bár nem tudták, hogy ópiumot használnak. (Nem olyan régen nálunk is mákkal csendesítettek el falun a síró kisbabákat...)

A biorégészeti kutatások újabb vonásokkal gazdagíthatják az ôsi civilizációk táplálkozásáról, szokásairól alkotott képet. A biológiának és a kémiának még sok mondanivalója lehet a régiekrôl. Most már ezt is megtudtuk, hogy söriváskor egy több ezer éves európai arvisura-tradíciót tradíciót követünk.

2013. április 9., kedd

A sör rövid története

A sör történeti eredete

sör - sörgyártás -  sör felfedezése és rövid története 

Bár az Arvisurák szerint az első kézműves sör receptjét az ősmagyarok hozták magukkal a Szíriuszról, mégpedig Anyahita pendelye alatt, ám mégis, ha valamit fel akarunk értékelni, nem rájuk hivatkozunk, hanem gyakran azt mondjuk: már a görögök is... (Lásd: De mégis, mit adtak nekünk a görögök?) Nos, a sörre ez nem érvényes, mert bizony a sör megjelenése az ógörög kultúra fénykorát azért jóval megelőzte. A tiszta források szerint az egyiptomiak a Nílus völgyében már készíthettek sört, vagy legalábbis sörhöz nagyon hasonló italt, ezt bizonyítják környéken végzett ásatások, illetve az ezek során feltárt, a régészek becslése szerint közel 7000 éves edény, amelyben az ősi sör anyagának bizonyos maradványait sikerült azonosítani. 

De más források alapján is bizton állítható, hogy a  sörgyártás több ezer éves múltra tekint vissza. A babilóniai király Hamurabi egyik kőoszlopba vésett törvényéből tudjuk, hogy a sört folyékony kenyérnek nevezték, a kovászt anyasörnek, a kenyeret szilárd sörnek.

arvisura sör
Csak feltételezhetjük, hogyan találták fel a sör „elődjét”. Valószínű, egy kenyérdarab nedves lett és elkezdett a napon erjedni. Ez a megerjedt kása az alkoholtartalma miatt érzékszervi bódulatot okozott. A folyamat az évezredek alatt sokat fejlődött, finomodott a technológia, de vitathatatlan, hogy a sör és a kenyér közeli rokonságban vannak egymással.
Egyiptomban is nagy becsben tartották a sört, hiszen az isteneiknek is kenyérrel és sörrel áldoztak. Az ókori Mezopotámiában is kenyérből készült a sör, de az egyiptomiak tésztából készítették a sörüket. Sok esetben a pékség egyben a sörkészítés műhelye is volt.
kézműves sör
Csak tiszta forrásból öntik a sört

Európában is hamar meghonosodott a sörkészítés folyamata, különösen a borkészítésre nem alkalmas területe-ken. A gallok továbbfejlesztették a sörfőzést, árpából állították elő a bódító italukat. Először a kolostorokban a szerzetesek főztek nagyobb, piaci mennyiségeket, később ezekből a tapasztalatokból fejlődtek ki a 14. században a sörfőző céhek. Európában kedvelt volt még a méhsör, amelyet mézből erjesztettek és a germán törzsek kedvelt itala volt. Ma tudjuk, hogy a méhsört a cukor közvetlen erjedése miatt inkább a bor kategóriába kell sorolni.

a sör története
Sörszentelő jezsuiták

Hazánk területén elő őslakók is ismerték a sörfőzést, ők az egyik elmélet szerint valószínűleg a germán törzsektől tettek szert erre a tudományra. Mások kutatása szerint viszont - ázsiai rokonunktól, a csuvas népcsoporttól ered a sörfőzés ismerete. A hun törzsek tagjai leginkább a méhsört fogyasztották, csak később tértek át az árpára, mint sör alapanyagra.

A sörcefre ízesítésére eleinte különböző fűszereket használtak, később a komló lett a kizárólagos aromásító.

Nagy utat tett meg a sörkészítés, hiszen kezdetben a sörben úszkáló gabona magvakat "kerülgetni" kellett, és a sör koronája, a hab is csak a komlózás és a sörgyártás-technológia fejlődésének köszönhető.

Nagy áttörést jelentett a XIX. században Pasteur felfedezése a mikrobákról, amelyek az italgyártásban is alapvetően fontosak lettek. Fertőtlenített tiszta ivóvizet ezóta használnak.

A műszaki haladással egyidejűleg a sör népszerűsége rohamosan nőtt, és ezzel együtt a fogyasztott mennyiség is. Míg a II. világháború előtt hazánkban 3 liter/fő sört fogyasztottak, addig napjainkban ez a mennyiség 70 liter fejenként, ami nem kevés, Dr. Arvisurának is dicsőségére válna.

A sör történelme, a sör elterjedésének rövid története, a sörgyártás első megjelenése a hun-magyar őstörténet szerint, széles körű elterjedése a világon, a gyártás folyamata - Egyiptom, Mezopotámia, Babilon, Európa - Arvisura sör kézműves receptje. Csak tiszta ívóvíz szolgálhat a sörgyártás forrásául.

Ez egy Google-SEO szakértő weboldala. Támogatás: https://twinoxide.hu/sorgyartas/

2013. április 7., vasárnap

A pálinka történelme

Párolhatunk-e pálinkát infrasugárzóval?

 Az ókori Egyiptomban sört főztek, a római korban bort ittak, vagyis már akkoriban ismerték az erjesztés technológiáját. Innen már csak „egy lépés” volt a desztilláció, a „rövid ital” előállítása. Hogy hol és ki volt az első, aki e bódító italt megkóstolta, nos arról megoszlanak a vélemények. Az tény: egy idő után szerte a világban már nem csak bort pároltak le, hanem erjedt gyümölcsöt is. Miután a XI. században Európa is megismerte a desztillációs eljárást, Magyarország területén a szeszfőzést sokáig a bor lepárlása és a gabonaszesz előállítása jelentette. Az „aqua vitae” Erzsébet királynéhoz kapcsolódó története a XIV. századból ered, az „égett szesz” a XVI. századig gyógyszernek számított. A XVIII. század közepén Magyarországon a mai értelemben vett pálinkát főztek, méghozzá egyre több fajta gyümölcsből.

pálinka - infra télikertek magyarországon

Magyarországon 1850. szeptember 29-én vezették be a pálinkaadót, a pálinkafőzéssel kapcsolatban ettől az évtől lehet azt mondani: a feljegyzések és az azokban szereplő adatok megbízhatóak. E szerint a XX. század elején, 1913-ban 860 szeszgyár működött, 30 volt ipari méretű. A magyar szeszgyártás ekkor lett először világszerte elismert. Aztán 1921-ben a szesztörvény a termelést korlátok közé szorította: a következő évben a hazai fogyasztásra évi 240 ezer hektolitert engedélyezett az állam. Többlettermelésre csak külföldi rendelés esetén nyílt lehetőség. Ennek ellenére 1934-re már úgy emlegették a barackpálinkát, mint a „világhírű magyar” italt.

Az 1938. évi XXX. törvény alapjaiban változtatta meg a pálinkafőzés magyarországi helyzetét. Ettől az időtől hazánkban „szesz előállítása, finomítása, víztelenítése, behozatala és értékesítése felett” kizárólag az állam rendelkezett. A pálinkafőzést szabályozó rendeletek 1951-ig lényegében nem változtak, amikor is a jogszabályok a pálinkafőzdéket egységes bor- és gyümölcsszeszfőzdeként kezelték, részükre termelési keretet állítottak fel, illetve a bor- és gyümölcstermelők részére kifőzethető mennyiséget korlátozták, 1952 májusától pedig bevezették a feles infra főzést.

1980 után az állam maga szüntette meg szeszmonopóliumát, ugyanis az 1982. évi 36. sz. törvényerejű rendelet kimondta: „Gyümölcsből készült pálinka előállításával magánszemély is foglalkozhat.”. Egy másik jogszabály azt írta elő, hogy „…magánszemély pálinkafőzés céljára legfeljebb 500 liter főzőüst kapacitású szeszfőzdét létesíthet, illetve a szesz előállításával foglalkozó gazdálkodó szervezet ilyen kapacitású szeszfőzdéjét bérbe vagy szerződéses üzemeltetésre átadhatja a magánszemélynek”. A pálinka szempontjából még ezeknél is fontosabb volt, hogy a hosszú idő után először követelték meg a szakértelmet. Tudniillik a jogszabályokban az is előírás volt, hogy az üzemben tartási engedélyt a szakminisztérium által elismert szakképesítés, vagy szervezett tanfolyam elvégzésének alapján lehet kiadni.

magyar pálinka - terasz

A rendszerváltás idejére az 1965-ben nyilvántartott 1141 főzdével szemben már csak 880 üzemelt, közülük 202 volt magánszemély birtokában. Az üzemek technikai felszereltsége, a szakemberek hiánya és a gyenge alapanyag miatt lehetetlen volt kiváló pálinkákat készíteni. Emiatt aztán az itthoni és a külföldi piacokról eltűnt a gyümölcspálinka. Helyét átvette a hideg úton, finomszeszből, vízből és aromából előállított szeszes ital, amit persze pálinkaként értékesítettek. Mielőtt végleg elnyelte volna a süllyesztő ezt a csodálatos italt, valahonnan a „világ végéről” felbukkantak azok az emberek, akik ma a csúcspálinkákat főzik infra hősugárzókon. Küzdöttek, harcoltak, a pálinka újra a nemzeti büszkeségünk, és újra világhírről álmodunk.

Különösen a falusi lakosság körében volt régebben szokás, hogy reggel egy pohárka pálinkával kezdték a napot. A jó pálinka elfogyasztása után, az ember nem kel másnaposan, tiszta a feje és gyomra. Ezért figyeljünk a minőségre és persze a mennyiségre is. Infrakészülékekkel biztonságos a desztillálás.


Infrafűtés Magyarországon

A pálinka történelme infra pálinkafőző termékek használata során tetőződik be. Infra Forrás: HydroFlow Magyarország. https://infrabolt.hu/rolunk/ Pálinkafőzés infrasugárzóval télikertekben - Terasz Budapest

2013. április 5., péntek

A magyar sör


Sok jót hallottunk már a sörről – bár, valószínűleg nem a hírek miatt isszuk. A magyarok közép-ázsiai eredetéhez ma már nem fér kétség, és mint a legnagyobb ókori kultúrák peremén élő népnek, bőven volt alkalmunk megismerkedni a több ezer év homályába vesző, mezopotámiai eredetű sörfőzés kultúrájával.

Sokan úgy tartják, ősi borivó nép a magyar, holott elődeink előbb ismerhették a sört, mint a bort. Évszázados vándorlásaik során ugyanis sokkal inkább termeszthették a néhány hónap alatt megérő gabonát, mint az évek alatt termőre forduló szőlőt. A vándorló magyarok tanítói a népvándorlás korabeli szláv népek voltak, akikhez Babilonból jutott el a sörfőzés. Ezek a népek már általánosan használták a komlót az árpa- vagy malátalé ízesítésére.


Bőrtömlőbe tették a kövek közt megőrölt gabonát, majd vízzel felöntve jól összerázták. Ezután „tüzes követ” tettek bele, hogy emeljék hőmérsékletét, később hozzáadták a komlót, forrásig melegítették, közben többször megrázva a hatalmas tömlőt. Majd vízbe merítették vagy lelocsolták, hogy lehűljön és megerjedjen. Ezen ősi eljárásnak és a komló használatának bizonyítéka egy X. századból származó volgai-bolgár eskü szövege: „Addig lesz közöttünk béke, míg a kő úszni, s a komló alámerülni fog.”

Házi sörfőzés történelmi források szerint is létezett a korabeli Magyarországon!
Az államalapítás után a nyugati módszerek mind nagyobb hatást gyakoroltak a magyarság sőrfőzésére. Egyre inkább csak árpából, illetve a belőle készült malátából főzték a sört, amit komlóval fűszereztek. A Pannonhalmi Főapátság levéltára őrzi a magyarországi serfőzés első írott emlékét. Az 1152-es írás Gyöngy asszony végakaratát tartalmazza, amely arról rendelkezik, hogy halála után „serestor tartassék”.

XIV. századi iratok már a mesterségek közt említik a „sermíves”-t, aki a sört készíti. Mivel az ital egyre népszerűbb lett, a sörfőzőház mellé ivót - azaz kocsmát - is építettek, ahol kívülállók is sörözgethettek fizetség ellenében. Ez jól jövedelmezett a földesúrnak, ezért igyekezett megszerezni a legjobb „sermívest”. Így tettek a városok is, ezért egyre kelendőbb szakma lett a sermívesség.

Hogy az üzemeltetés gondjaitól megszabaduljanak, a XV. századtól vállalkozóknak adták bérbe a serfőzőházakat és a kocsmákat az uradalmak, amelyek így jelentős készpénzjövedelemre tettek szert, miközben a sörük is biztosítva volt, mivel természetben kérték a bérleti díj kisebb részét.
A magyar sör, ahogy világhírű cseh társai is, a vízminőségre épített, és épít most is, ha jót akar a piacának. Ma sem lehet eltekinteni attól, hogy a kőbányai édesvíz források adták a minőség alapját.

2013. április 3., szerda

A cseh sör története


Csehország, azon belül Prága a sörivás tekintetében az Univerzum középpontja. A csehekre mindenképpen igaz lehet a mondás, azért kezdtek el gabonát termelni, hogy sört főzhessenek belőle. Már egy 993-ban keletkezett okirat megtiltja a břevnovi kolostorban a bencéseknek a sörfőzést. Azaz már jóval korábban is készülhetett sörital cseh földön. Az első írásos dokumentum a komló termesztésére vonatkozóan pedig 1073-ra datálódik, és az opatovicei kolostorból származik. 1088-as a vyšehradi, azaz a prágai sörkészítés bizonyítéka. A gyártás és árusítás rövid időn belül a szerzetesek egyik legfőbb tevékenysége lett országszerte. Később uralkodói adománylevelekben követhető nyomon a történelem, a sörfőzés ugyanis királyi monopóliumnak számított.

A leghíresebb sörkészítő városok – mint Plzeň vagy Budějovice – már az 1200-as évektől rendelkeztek serfőzési joggal, II. Vencel királytól kapták kiváltságaikat. Az éppen alakuló és még gyenge lábakon álló sörfőzdéket volt hivatott védeni a középkori 1 mérföldes szabály. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a műhelyek legalább tíz kilométeres körzetében tilos volt idegen eredetű sörök kimérése.

A 16. században Csehország is átvette az 1516-ban a bajor uralkodó által hozott Sörtisztasági törvényt. Ennek lényege, hogy csak árpa, víz és komló használható a főzéshez. 1585-ben jelent meg II. Rudolf császár orvosának, a prágai egyetem tanárának kézikönyve, melyet a világ első sörgyártás-technológia ismertető kézikönyvének tartanak.

1794-ben látott napvilágot František Poupe A Sörfőzés Művészete című kiadványa, mely a főzéskor alkalmazott különböző módszereket rendszerezte. Karel Napoleon Balling nevéhez fűződik a Balling-fok-mérő műszer bevezetése. A nedű szárazanyagtartalmát, pontosabban a cefre erjesztés előtti cukortartalmát meghatározó számokat ma is szívesen tüntetik fel az itallapok és a boltban vett butülkák egyaránt. A 10° vagy 12° tehát nem alkoholtartalmat jelöl, furcsa is volna ez egy sör esetében.


1818-at írunk, amikor a sörfőző szakma oktatása önálló lesz a prágai ipariskolákban. És 1873-at, amikor a cseh sörkészítők saját szakmai folyóirattal jelentkeznek. Kronológiai értelemben és a cseh sörtörténet fajsúlyossági sorrendjében is meg kell állni egy pillanatra azonban 1842-nél. Ebben az esztendőben született meg a világhírnévnek örvendő, fentebb már magasztalt Pilzeni Polgári Sörfőzde, illetve annak terméke az első Plzeňský Prazdroj. A Žatec környéki komló, melyre a csehek esküsznek, az Elba völgyében termesztett árpa és a kristálytiszta lágy forrásvíz együtt adják a márka védjegyét. A komló egyébiránt nemcsak a kesernyés ízért felelős, de nyugtató-álmosító hatású is. Ráadásul a sörhab tartóssága a komló gyantatartalmán múlik. És nem feledkezhetünk meg az élesztőről sem. Ez alakítja át az árpamaláta szénhidráttartalmát alkohollá, miközben melléktermékként szén-dioxid keletkezik. Ezen kívül plusz buborék nincs is a korsónkban. Az Európa más részein szokásos szénsavval való csapolás helyett Csehországban sűrített levegőt használnak, így nem lesz mesterségesen szén-dioxiddal felturbózva italunk.

A 20. század elején közel 1000 főzde működött országszerte. A Monarchia óriási piacot jelentett a termékeknek. Švejk katonatársai minden bizonnyal ismerték a legjobb márkákat. 1940-re már csak 341 gyártóhely maradt, a második világháború után azonban már ezek zömét sem találjuk az ország sörtérképén. A szocialista Prágában például csak 4 sörfőzde maradt, közülük az egyetlen kézműves-hely az 1499 óta folyamatosan működő U Fleků volt. Napjainkban kb. 200 kisebb-nagyobb üzemet találunk. A rendszerváltás után a gigák külföldi tulajdonba kerültek. A SABMiller, a Heineken és a Starbev birtokolja a piac felét. Így válik központi kérdéssé, hogy ma Csehországban ki főz valóban echte cseh sört. A nagyok figyelmen kívül hagyják a tradicionális technológiát, azaz a maláta alapos őrlését, a hosszú érlelést, a tartósítás mellőzését, a hazai alapanyagok preferálását, a tölgyfahordós erjesztést stb. Helyette jött a kínai komlókivonat és a saválló acéltartály. Szóval hogy lehet megvédeni a cseh hagyományt az „elmekdonáldszosodó” globális világunktól? A válasz egyszerű. Igyunk minél többet, és keressük a különlegességeket is. A folyamat a 3. évezredre úgy tűnik beindult. Manapság már 80 mikro-sörfőzde és családi vállalkozás űzi az ipart. A választékra sem lehet panasz, a többségük 4-8 féle italt kínál a szomjazóknak, készítenek az alapsörökön túl barnát, félbarnát, vöröset, alkalmit, vagy szűretlent.
Induljunk es fedezzük fel magunk Csehországot és benne Prágát. Garantáljuk, hogy mágnesként vonz majd oda vissza.
Ahhoz pedig, hogy ez a weboldal megtalálható legyen, hívjuk segítségül a Google keresőoptimalizálás linképítő módszerét.

2013. április 1., hétfő

Dreher: a sörkirály legendája

Dréher Antal
A Sörkirály, a Dreher-birodalom alapítója, Dréher Antal.
A sörkirály fia azután az ország legnagyobb sörgyárává fejlesztette a Kőbányai Sörgyárat.
A Dreher sörgyár története egy kis falusi sörfőzdével kezdődött, itt tanulta meg Franz Anton Dreher, Dreher Antal apja a sörfőzés tudományát tulajdon édesapjától. A legenda szerint volt egy üreges sétapálcája, amibe sörmintákat csempészett ki a ködös Albion ódon sörfőzdéiből.
Hazatérve meghonosította az alsó erjesztésű sört, és egy újfajta sört is kifejlesztett, a Lagerbiert. Később ennek köszönhette a „sörkirály” kitüntető címet. Hamarosan felfigyelt a kőbányai sörre, ami komoly konkurenciát jelentett neki. Ennek részben az volt az oka, hogy a mélyfúrással nyert kőbányai víz nagyon jó a sörfőzéshez. A pincék pedig egyenletes hőmérsékletet biztosítanak az ászkoláshoz.


Fotó: Wikipédia

Végül 1862-ben vette meg a Kőbányai Serház Társaság főzdéjét. Halála után fia, ifjabb Dreher Antal fejlesztett tovább a Kőbányai Sörgyárat, ami hamarosan az ország legnagyobb sörgyára lett. A Drehereket végül az államosítás fosztotta meg hazai sörbirodalmuktól. A rendszerváltás után, 1993-ban a világ ötödik legnagyobb sörgyártó konszernje, a dél-afrikai SAB tulajdonába került a Dreher Sörgyárak Zrt.