2016. szeptember 10., szombat

Optimális szöveg: sör, sms, télikert

sör, tömeges sms optimalizálás
Mobil és sör a téliker asztalán. Küldj sms-t!
Minden szöveg annyit ér - a marketing területén legalábbis -, amennyi hasznos információ van benne. Ez áll a szöveg célközönségét illetően is, de érvényes az internetes világban történő láthatóság vonatkozásában is. Ha például sör eladást akarunk ajánlani egy weboldalon, akkor a sörrel kapcsolatos minél több ismeretet közölni kell. Ezt persze nem mindenki olvassa végig. De ha mégis: informálódhasson.

Ugyanígy, ha mondjuk mobiltelefonokat kínálunk értékesítésre, netán üzenetküldő szolgáltatást proponálunk, fontos, hogy a tömeges tájékoztatás megfelelő legyen. De egy télikertek gyártását ajánló cég esetében sem elég kiírni a website tetejére: Építtesse be teraszát, rendeljen télikertet - hanem ezzel kapcsolatban minden ismeretet is közölni kell.

És mondottuk: nemcsak a kliensek miatt. A weboldalak akkor válnak láthatóvá az interneten, ha a Googlekereső megtalálja, indexálja és a SERP oldalakon előre sorolja őket. Ha nincsen a honlapon elég infó, ezt nem fogja megtenni. Ugyanis sem a sör minőségét, sem az sms-küldés biztonságát, sem a télikertek üvegének a fényáteresztését nem tudja ellenőrizni, azaz a szolgáltatásról csakis a cég weboldalának tartalma alapján ítélhet. Ezt a szövegtartalmat megfelelően kialakítani pedig a webmester dolga, de a webmesterek egyáltalán nem értenek a keresőoptimalizáláshoz, így előbb SEO-tanácsadásra van szükségük. Az optimalizáló szakembernek pedig a tárgyhoz kell valamelyest értenie az eredményes munkához, ismernie kell a sör márkákat, a mobilkommunikáció alapjait és a télikertek energiagazdálkodását befolyásoló üvegházhatást is. Tudását például ezekről a webhelyekről szerezheti.

2016. március 12., szombat

Sörivás a Télikertben

Arvisura letöltése a karib térségben

Karibi hangulat a kupola alatt

A karib térségben A Télikert Söröző a kedvenc iddogáló helyem lakásunk közelében. Csak belépek és máris karibi hangulatban találom magam a pálmafák alatt. Amit itt a képen láttok, az a kedvenc helyemen belüli kedvenc sarkom, ahol oly jólesik üldögélni. A kiszolgálás nem túl gyors, de ha az ember nem feleseket akar gyorsan belökni, hanem jófajta serital mellett meditálni - akkor ideális. Itt szoktam a legjobb Arvisurákat letölteni a torkomon.

Teraszbeépítés - kupolatető


A télikertes megoldás teraszbeépítéssel jött létre. A Pub eredetileg nyitott kerthelyiségében előbb egy placc épült, teraszféleség, aztán előbb fedelet húztak fölé, de az úgy eléggé snasszul nézett ki. Jött az ötlet és gyönyörű kupola épült a télikert jellegűen utóbb berendezett rész fölé. << a Caribi Pub díszévé vált ez a létesítmény. És még a helyben főzött speciális házi sör is iható. Illetve hát persze csak ironizálok. A ser kitűnő ebben a sörözőben, de rendes pubhoz illően van konyha is és az sem utolsó. Épp csak soha nem vagyok éhes. Szomjas annál inkább. Még téli napokon is, amikor külön élvezet a trópusi hangulatú pálmakertben söröket fogyasztani.

télikert söröző - kupola
Karibi télikert kialakítása kupolatetővel - Caribi Pub - téli sörkert

2015. november 15., vasárnap

Sörkönyv

A Corvina Kiadó könyvújdonsága - Sörkönyv - Sörgasztronómia - könyv a sörről. Megjelent!

Vétek György–Rosenstein Róbert: Sörkönyv


Vétek György–Rosenstein Róbert: Sörkönyv Sokan és sokat beszélnek manapság „sörforradalomról”, amelynek nyomán végre Magyarországon is egyre változatosabb és jobb söröket ihatunk, miközben ezek az italok – a borhoz hasonlóan – a gasztronómiában is helyet követelnek maguknak. A Sörkönyvben elmeséljük, hogyan tört ki a sörforradalmi láz Amerikában, miként csapott át Európára, majd érkezett el hozzánk is az elmúlt években. Bemutatjuk a sörfőzés legújabb külföldi és hazai trendjeit, az új sörözőtípusokat, a különféle sörfajtákat és azt, hogy napjainkban miként válik a sör egyszerű tömegtermékből a gasztronómia kiemelt szereplőjévé. Könyvünkből bárki megtanulhatja, hogyan kell sört kóstolni, szervírozni és azt is, hogy melyik sörtípushoz melyik sör illik a leginkább. S hogy megmutassuk, hogy mihez lehet kezdeni a sörrel a konyhában, közel harminc izgalmas étel és néhány sörkoktél receptjét is közreadjuk.

2015. július 7., kedd

VPS = Valódi Pikoló sör!

valódi pikoló sör: a kisebbik pohár - VPS
Üveg, korsó, pikoló, pohár és hordó sör

Mondd a csaposnak: VPS rendel!


A pikoló olaszul kicsit jelent. A magyar köznyelvben  pohár italt nevezték régebben így. A fogalom ma már inkább csak Máriássy Félix Egy pikoló világos filmje alapján ismert, amelyben Kincse Marcinak régen tetszik a vele egy házban lakó Cséri Julika, de mielőtt szerelmük kibontakozhatna, a fiút behívják katonának. Juli gyárba kerül dolgozni, ahol rossz társaságba keveredik, gyakran mulat hajnalig, fogynak a "pikoló világosok" rendes mennyiségben.

Meg kell jegyeznünk, hogy a kifejezés itt borra és nem sörre vonatkozik elsősorban. Marci egy év után hazalátogat és mélységesen csalódik a lányban, szakít vele. Pedig Juli is szereti a fiút és tőle remélné azt a biztonságot, amely visszavezethetné régi énjéhez és szakíthatna mondé életével.

Kocsmai rendelésnél gyakran félreértik a pikoló kifejezést és 3 deciliter sört szolgálnak fel. Holott a valódi pikoló csak 2 deci. Ezért helyesebb, ha ennek nemzetközileg is ismert rövidítését használod és azt mondod a csaposnak a telefonba: BITSMS. Tömegesen tudni fogja, hogy egy valódi pikoló sört rendeltél kampányszerűen.

Nem pedig három deci liter virtuális SMS-szervert.

2015. február 1., vasárnap

Sör - Bor - Pálinka

Ezt a versciklust a szerző szuggesztív előadásában volt szerencsém először megismerni, Keszthelyen, a Csokonai-napok rendezvényén, ahol is a mindig tudatosan gömöri nyelvjárásban beszélő költő e szavakkal kezdte előadását: "Ezt a versemet kivételesen gömöri tájszólással fogom elmondani". Hát... betartotta. Egészségünkre!


Hizsnyai Zoltán

Nyár–Ősz–Tél

Sör–Bor–Pálinka

– triptichon –

I


(Présburgi ser-leg)

a szürke csend
az ürgén szürke csönd
– fül vagy csak fülke cseng
mit hanggá gyűrt kecs önt
reá és csüngve csöng
csobban a báj a csent
elhallott ámde szent
világ-nagy kriglibent
s mint szöszke haj lecsöng
az űr kénsárga fent
sárkánybélsárba fent
hűs sert izzad a csap
csebréből majd´ kicsap
csecse csöcs rajt´ a föl
csücsöríts rajta föl
ne vesszen kárba árpa hab

ont sört a sönt
és döntve önt
megdöntve önti a
sort sörbe ölt
löködve tölt
s önt is lecsorgia...

– így jár ki költ
vált sörre sort
combján lészen
foltos a sort

II


(Árpád-medencei bor-szüret)


boroszlán borzong, köd kereng,
borsódzik kosbor, borbolya,
még alig pirkad, épp csak földereng
a borzas tőke, s fel-felhortyog a
bongor alól a csélcsap föld, de reng
a csupasz csülkök alatt már a kád,
kadar-lé kacskáz, mint a vércsapa
rézsút a rézsűn, csemcseg tar borág,
pittyedt biling közt szöszmötöl–
hatol egy szellet lejjebb, szétcsap a
bongyor belekben, bornírt farpofát
próbáló vinkó, ó, te fürge must,
ne kuporítsd le e büszke genust,
légyen nyughelyed deszkaszarkofág,
karcos kadávered
ne gyalázzák kofák,
mert még az áslóg rád mered,
leveted kettős hevedered,
szétpotyognak a dongafák
s szülőöledbe ered leved...
    Mi lesz veled,
    ó, jó magyar,
    kóbor porondba süllyed az agyar?
    avagy miféle hóbort
    a nyers agyagból nyelni óbort?
...Csak annak adj, kit igaz szomj sanyar,
egy verdung csigert lopj elém hamar,
vagy inkább tölts meg mindjárt egy bokályt,
sajtárral hordd a jóféle nedűt,
szagos muskotályt
és hárslevelűt,
zsongjon a bárzsing,
kezdődjön a hepaj;
fogytán a furmint?
hát sebaj!
eressz egy déjá vu-t,
ragadd meg karcos kéknyelűd,
mikéntha hajdan – ó, ne szánd hát,
lapaj kupádba meregess leánykát,
ne szánd csintalant,
markold a csínt alant,
s dönts teli egy vendelyt,
hajtsd fel, mint a pendelyt,
várd meg, amíg megült,
csak azután köpüld,
így lelj benne enyhelyt.

Mert borítja immár iromba
vásznát reád a szürkület,
rozsdát seper a nyári lombba,
idén már nem lesz több szüret.
Az ember lomha, méla, rest,
valami védett szögletet keres,
s még oly makacs,
csimpaszkodik a kacs,
tartja a fürt
helyén az űrt,
pedig a puttony már merő ragacs,
ájult a gége, s a hordó hasas.

Bordó bordűrt borít a borzderes
égboltra bő bornyújából az est...

III.


(A gömöri égettbor tora)

Hej, de őszbe hajlott a határ egyszerre,
rozsda ütközött ki amarra, emerre:
füzek boglya-haján, karcsú cser levelén
– árkok mélyén immár erjed a televény,
dévaj, füttyös szelek járják a hegyhátat,
összeakaszkodnak, egy a másra támad.
Addig gyömöszkélik egymást egyre feljebb,
felrugallik burka ellős fellegeknek.

Szilánkol, darvadoz, igencsak pilinkél,
pedig még a rögöt meg se fogta a tél.
A murci elejét épp csak most hajtánk le,
az újbort meg le se fejtettük még – s ládd, e!
– alig hogy lepi fenn a horhót a porhó,
a csövekben kotyog már a papramorgó.
Cirkál, gebeszkedik, egyszer-másszor cseppen,
alig lel utat a hervadt rézerekben.

A napok már egyre rövidebbek pedig,
s még ez a rövidebb is hamarabb telik,
gyérül, hamvasodik a bozontos üstök –

forró ákovitát ringatnak az üstök.
S egyszerre iszonyú ihatnékunk támad...
Vond meg, Lojzi! Hogy a rák egye a májad!
Bugyogjon a gugyi, zubogjon a cujka!
Durzadjon ágyékunk nagy, hoporcsos sulyka.

Vond meg! Ropjon olyan csárdást rajtam az öl,
hogy cserfes ajkain túlcsorduljon a föl!
Ne leljen magamban a sanda alkonyat,
csobogjon barkómon kétoldalt ácskonyak!
S majdan, ha elapadt terebes csutorám,
sélyémben is legyen ölemnél egy csobán,
takaros batalé, egy csöcsös bokolyó,
még ha csontra fonnyadt is már a fokoló.

Vond! .. De mégse! Nézd, hogy dájcsol, ugrabugrál
vén markomban ama dugván dugva dúlt grál,
csapzik arany prémje, bukéja boróka...,
szája habzik, fújtat, mint a veszett róka.
... Bócorogjunk haza, amíg menni bírunk,
nehogy a dagványban leljük meg a sírunk...
Elernyed a bélhúr, lefittyen a vonó,
három teliholdat vonít meg egy kopó.

Hizsnyai Zoltán - Fonó együttes

2014. szeptember 16., kedd

A bor, fiam, a föld vére

Nincs tisztább látás, mint a részegé, nincs élesebb józanság, mint a borgőzös emberé, aki botló nyelvével kimondja az igazságot.

Balla D. Károly: Tejmozi - részlet


Apám odaadással játszott, mintha ezekben az emelkedett szellemi egymásra találásokban pótolni akart volna valamit abból, amit családapaként nyújtani évtizedeken át elmulasztott. Amikor úgy érezte, erőset lépett, jól feladta nekem a leckét, akkor felállt, enni hozott, töltött a borból, máskor a tűzre tett néhány hasábot, igazított valamit a zenetornyon, amely érkezésemtől kezdve halk zongoramuzsikát játszott, kizavarta vagy beengedte a macskáit, megetette őket a maradékból, aztán együtt mentünk ki, hogy a maga építette kis szauna mögött két gőzölgő arany sugárban belehugyozzuk a makulátlan hóba életfilozófiánkat. Majd megint eszegettünk és ittunk, sok bort a fűszeres ételekre; a harmadik partiban és sokadik órában jártunk, amikor váratlanul, talán a bortól, megeredt a nyelve. Előbb fellengzősen a játékról beszélt, mint olyan erőről, amely az embert kiemelte a sötétségből; majd hosszan és lelkesen értekezett arról is, hogy az emberben voltaképp három állat-típus lakozik, a gazdájának magát mindenben alávető hűséges eb, a ravaszul hízelgő, de végső soron háziasíthatatlan macska, és a vérszomjas, szabadon élő farkas – ecsetelte ennek a hármasságnak a mitikus jelentését és szerepét az archetípusokban; beszélt az idő paradoxonáról, a jelen rövidségébe sűrített hosszú múltról; aztán Huizinga, Jung és Bergson emlegetése után váratlanul a hús pácolásának legjobb módjáról tartott tudományos előadást, szinte kéjes örömmel ejtve ki a fűszernövények nevét, bazsalikom, zsálya, sáfrány, tárkony, lestyán, turbolya, majoránna. Később, minthogyha valamit már ezen az estén meg akart volna előlegezni másnap reggeli havas menetelésünk hangulatából, a tájban élő ember dimenzióiról értekezett, a csak a természet közelségében megtapasztalható impressziókról, amelyekről nagy tévedés azt hinni, hogy csupán érzelmiek, dehogyis. A táj intellektuális élmény, a hegy, rét, folyó tömény gondolatisággal terhes, csak tudni kell megérteni, megfejteni, mint ahogy az évszakok váltakozásának megfigyelése is azért szokása ősidők óta az embernek, mert az átélés a legfontosabb kognitív relációk egybeesésére és különválására döbbent rá.

Miközben kis szünetet tartva szájához emelte a poharat, azon gondolkoztam, rákérdezzek-e, voltaképp mit is ért kognitív relációkon, de túl lassú voltam, apám máris folytatta kissé csapongó, de minden mozzanatában megkapó gondolatmenetét, most éppen az előbbinél is hevesebb igyekezettel a bor filozófiájába kívánt beavatni. A bor, fiam, a föld vére, mondta, és ahányszor szájadhoz emeled a poharat, mindannyiszor Gaia földanyánk véres csecsét szopod. S amint fejedbe száll a nemes szesz és lassan elveszíted magad fölött az uralmat, éppen aközben leszel úrrá a földet szülő káoszon. Nincs tisztább látás, mint a részegé, nincs élesebb józanság, mint a borgőzös emberé, aki botló nyelvével kimondja az igazságot. S beszélt, beszélt kipirulva, boldogan, kicsit már maga is kapatosan.

2014. július 19., szombat

Pánikbetegség kezelése: sörterápia

Már írtunk korábban az Arvisura-sör kognitív jellegéről, most még tovább megyünk, bebizonyosodott ugyanis, hogy a sörféleségek alkalmasak a kognitív eredetű szorongások gyógyítására, így a pánikbetegség kezelésére is. Megfelelő mennyiségű serital bevitele erősíti a viselkedésterápia-gyakorlatok gyógyító hatását azzal, hogy meggyorsítja a tanulási folyamatot. Sörivással kombinálva a tréningek után a pánikbeteg egyre kevésbé szorong és testi tünetei is enyhülnek. Sokkal ritkábban kulminál pánikrohamban a szorongása. Jobban is rögzülnek a leküzdést célzó rutinok.

Fóbiás pánikbetegek kezelése: sör fogyasztása
után gond nélkül átmentek ezen a hídon
Kontrollcsoport felállításával is sikerült a fentieket megerősíteni, különösen a már krónikussá vált fóbiás pácienseknél. Az agorafóbia kialakult mechanizmusai sokkal könnyebben megtörhetők, feloldhatók, ha a pszichoterapeuta a szokásos kezelési eljárást sör iddogálásával kapcsolja egybe. Ez jót tesz neki is, meg a pánikbetegnek is.

Egyik betegünk, aki évekig nem mert a nevickei lélekvesztő függőhídon átmenni fóbiás félelmére hárítva gátlását, most egyetlen korsó lembergi búzasör elfogyasztása után ezt gond nélkül megtette, igaz, az őt kísérő pszichológusnak ehhez háromra volt szüksége - és mindegyik hatását egy-egy unikummal gyorsította. Visszafelé a páciens vezette a kognitívterápiás viselkedésgyakorlatot.

A sörterápia klinikai tesztelése már megtörtént, mostantól fel lehet íratni az orvossal és ki lehet váltani a gyógyszertárakban a gyógyhatású pszichosöröket. Soha több pánikbetegséget

Gyógyuljunk együtt. Egészségünkre!

2013. szeptember 24., kedd

Arvisura sör

Mint ismeretes, a Brahmaputra árterületén termesztett különleges fajtájú rizsből egy még különlegesebb erjesztési eljárással készített ősi indiai sörfajtát nevezik Arvisurának a keleti világban. Az Arvisura sör egyedülálló gyógyhatással rendelkezik, sokak szerint arra is jó, amire nem. Az emésztőrendszerre gyakorolt jótékony hatása mellett leginkább az idegműködés serkentésére alkalmas. Rendszeres fogyasztása a tisztább gondolkodást, az elvontabb logikai összefüggések átlátását segíti elő, valamint az osztályozó-rendszerező készséget fejleszti. Ezért Nyugaton a filozófusok sörének is nevezik. Descartes életrajzából tudunk arról, hogy a nagy francia bölcselő például rendszeresen Bombai-ból szállíttatott magának Arvisura-sört nagy műve, az Értekezés az értelem helyes használatának s a tudományos igazságok kutatásának módszeréről megalkotása idején.

A kognitív Arvisura-sör


A modern pszichológia keretében a XX. század második felében komplex vizsgálat indult a különleges rízs-sörnek az elmére és a gondolkodásra gyakorolt hatásáról. A kognitív pszichológia tudományában jeleskedő professzorok megállapították, hogy az Arvisura-sör gyakorlatilag épp azokra a folyamatokra hat erőteljesen, amelyek az ő vizsgálataik tárgyát képezik (ezek pedig az észlelés, a megfigyelés, a felidézés, a megértés, az általánosítás és az absztrahálás, illetve a nyelvi rendszer segítségével a fogalmi gondolkodás révén hozott döntések). Így a sörfajtára újabb elnevezéseket biggyesztettek. Roger Shepart 1970-ben egyenesen a gondolkodás italának minősítette, később egyszerűen a kognitív sör elnevezéssel illették.

A modern elméleti gondolkodás nagyjai a nyugati egyetemek környékén ma is szívesen látogatják a számukra fenntartott Arvisura-kocsmákat. Ezekben gyakran látni a hatalmas korsók árnyékában ragyogó tekintetű fényes elméjű tudósokat, akik éppen nagyszerű sziporkáikat szórják a habban ázó söntésre.

_______________

Frissítés: a A Szegedi Tudományegyetem háza tájáról kaptuk a megtisztelő értesítést, miszerint fenti cikkünkön fellelkesedett bölcsészek kedvenc docensük vezetésével a témát behatóan elemző szemináriumot vertek csapra Arvisöre név alatt.

lásd még: arvisura szalon  |  arvisura könyvőstörténeti magyar arvisura | kárpáti arvisura

2013. július 24., szerda

Sör nincs?

A Tokaji Írótábor - amelyet, és nem csak ezért, Tokaji Ivótábornak becéztek - rendszeresen a Rákóczi-pincében tartotta (és tartja a mai napig) ünnepélyes megnyitó rendezvényét. Ez egy viszonylag rövid protokolláris aktus, pár rövid beszéd, néha egy vers (elnök örül, hogy megnyithatja, polgármester örül, hogy az írók Tokajba... közönség alig várja, hogy befejezzék), majd: borkóstoló. Mivel a részvevők és a pincébe betódulók száma száz körüli, az asztaloknál ülő és mögöttük összetorlódva álló embertömeget nem könnyű kiszolgálni, hosszú percekig tart, míg mindenki koccintóképessé válik.

Én csak bohó ifjú koromban voltam borissza, később szinte teljesen áttértem a sörre. Nem mintha nem szerettem volna a jó bort még ekkoriban is, de meginni már nem igazán tudtam: szinte azonnal a lecsurgatása után diszkomfort érzések vettek hatalmukba, émelygés, túlzott savképződés, akár fejfájás is - akár egyetlen pohárkától. Ennek a környezetem Tojakban mindig örült: hagytam, hogy megtöltsék a poharamat, aztán átadtam valamelyik írótársnak.

De egyszer nagyon szomjas voltam, szinte porzott a vesém, alig vártam, hogy valami folyadékot vehessek magamhoz: mohón figyeltem, ahogy a már kiszolgáltak poharában gyöngyözött a bor. Most talán mégis meginnám, gondoltam - de aztán visszahőköltem saját ötletemtől: kell nekem utána az akár órákon át tartó kellemetlen érzés? Nem kell - tökéltem el.

Éppen ezért, amikor a felszolgáló a csodálatos tokaji borral hozzám ért, feltettem a Rákóczi-pincében soha azelőtt és vélhetőleg soha ezután el nem hangzott kérdést:

- Tessék mondani, sör nincs?

2013. június 1., szombat

Arvisura koktélok a nyár slágerei

A figyelmes sörissza mostanában arról olvashat, hogy a Mojito és a Sex on the beach állítólag már a múlté! Hódítanak a pálinkás Arvisura-koktélok. A pálinka - állítják a szakértők - ebben a szezonban immár kilépett a rövid italok sorából. A Times magazin újságírói szerint az Arvisura koktélok a sikerhez vezető egyik nagyszerű utat mutatják a minden tekintetben sikeresnek monható lerészegedéshez, különös tekintettel a sárga földre.

De hát miről is van szó?

Az tény: az Európai Unió által védetté nyilvánított magyar nemzeti pálinka a világ egyik legkiválóbb gyümölcspárlata. Továbbá pedig kiválóan alkalmas koktélok alapanyagául. A keverési receptek, és hogy egyáltalán mi az Arvisura, itt járható körbe: Arvisura

2013. május 24., péntek

De a sör azért megmaradt

Az ókori Mezopotámia és Egyiptom népei ma is vitatkozhatnának arról, hogy kié a szabadalom, ha nem pusztultak volna ki. De a sör azért megmaradt.

Mint tudjuk, Mezopotámiában már időszámításunk előtt hétezer évvel ittak sört, és áldozták Ninharnak, a bika képében ábrázolt sumér istennek – aki a mennydörgés és felhőszakadás ura volt–, és áldozták feleségének, Ninigarának. Egyiptomban a titokzatos mitológia legősibb istenei közé sorolt Ozirisznak köszönték a sört. Ő terjesztette a kultúrát nemcsak Egyiptomban, de más népek között is. Istennek tartották, ám nagyon is emberi módon, ittasan elkövetett félrelépéséért az életével fizetett. Újjáéledt, s ő lett a halottak istene. Az ókori egyiptomiak a mezőgazdaság istenét is tisztelték benne. Ő ajándékozta meg a földieket a henketnek nevezett erjesztett itallal, ami időszámításunk előtt ötezer évvel mindennapi tápláléknak számított.

Babilonban, ha nem is tartották isteni eredetűnek, azért ismerték, ünnepi és mindennapi italként egyaránt fogyasztották. Hammurabi (i. e. 1728-1686) a világ legrégibb jogrendjében szabályozta - s oszlopra vésette - a kocsmák látogatásának, a sör fogyasztásának rendjét, és büntetéssel, vízbe vetéssel fenyegette a sört áruló asszonyt, ha annak ellenértékét ezüstben merte volna kérni.

Feltehetőleg az i. e. 10. századtól kezdve kevertek az árpához komlót. Már ez a sör juthatott el Egyiptomból görög közvetítéssel Európába, ahol nyomai fennmaradtak az i. e. 800 körül kialakult korai hallstatti kultúrából Ausztriában.

Hellászban és Rómában, ahogy erről már szó esett, többre becsülték a sörnél a bort. Görög-római forrásokból azonban tudunk sörivó népekről. Antiochus tudósít arról, hogy i. e. 300 körül a trákok árpából sört készítettek, amit fűszerekkel ízesítettek. Az illírek Dalmáciában, a kelták a mai Spanyolországban, a frankok a mai Németország és Franciaország területén ugyancsak sörfogyasztók voltak. Hogy a sör a brit szigetekre is eljutott, azt mi sem bizonyíthatná jobban, mint hogy az i. e. 1. századból fennmaradt pénzérmék egyik felén Cunobelin angol király - Shakespeare drámájában Cymbeline néven szerepel -, a másikon viszont árpakalász látható.
De megerősíti a sör elterjedését a híres római író, Plinius is:
"Az egész világ részegeskedik. Nyugati népek áztatott gabonával isszák le magukat", amit a görög Dioszkoridesz így egészít ki: "Az árpából készített kormi, amit gyakran bor helyett isznak, fejfájást okoz. Hasonló italt Britanniában is előállítanak."

Ha valóban fejfájást okozott volna a sör, aligha vált volna természetessé Britanniában a túlzott italozás, olyannyira, hogy azt az 5. században akkor már ott is tekintélyes katolikus egyház elítélte. Legalábbis a kötelékébe tartozókat. Ebből az időből maradt fenn Gildas történész-szerzetes figyelmeztetése:
"Ha egy szerzetes olyan sokat ivott, hogy nem forog a nyelve, s így nem tud részt venni a zsoltármondásban, ne kapjon vacsorát."

A kontinensen Nagy Károly frank uralkodó (742-814) alatt virágzott a kolostorokban a sörfőzés. A szerzetesek a zarándokoknak készítették a gyengébb konventsört, maguknak az erősebb pátersört. A legenda szerint Nagy Károly kortársa, a németalföldi Flandria uralkodója, Gambrinus találta fel a sörfőzést. Később őt választotta patrónusának a német sörfőzők céhe.
A 12. századtól kezdve a kontinensen a sörfőzés már nem a kolostorok privilégiuma: a családok az otthonukban készítették a sört. Ám a házi sör minősége bizonyára gyengébb volt, mint a brit szigeteken főzötté. Ezt valószínűsíti az az 1158-ból fennmaradt levél, amely arról számol be, hogyan érkezett Franciaországba Thomas Beckett, a későbbi canterburyi érsek, hogy megkérje Henrik herceg számára egy francia hercegnő kezét:
"Két szekér csak vasdongájú söröshordókkal volt megrakva, a sör válogatott dús gabonából készült ajándékként a franciáknak, akik számára újdonság volt a tápláló, seprőmentes, színben a borral vetélkedő, ízben azt felülmúló ital."

2013. május 16., csütörtök

Egy újabb sörtörténet


 Sokan úgy tartják, ősi borivó nép a magyar, holott elődeink előbb ismerhették a sört, mint a bort. A sör több, mint egyszerű innivaló. Annál sokkal több mint egy átlagos fogyasztási cikk, mely ott sorakozik a szupermarketek polcain. A sörnek évezredes története, kultúrája van. Népszokások is kapcsolódnak hozzá, mondások, műalkotások örökítették meg "dicsőségét". Volt már az uralkodó osztály kiváltsága és a legszegényebbek itala. Néhol szinte előírták a fogyasztását, míg máshol üldözték, betiltották, fogyasztóit börtönbe zárták vagy éppen kivégezték.

 A sör megosztja az embereket- egyesek rajonganak érte és  soha nem tudnának lemondani róla, míg mások nem értik, hogy mit lehet szeretni rajta. Egy biztos: a sör azon dolgok egyike, amit nagyon nagy mennyiségben fogyasztunk és mégis nagyon keveset tudunk róla. Ezen szeretnénk változtatni.


  Bármilyen megdöbbentő is, de megtalált leletek alapján a sumérok a Tigris és az Eufrátesz folyók által határolt területen már az időszámításunk előtti V. évezredben készítettek sört! Írásos feljegyzések nem állnak természetesen rendelkezésre, de a régészek több olyan edényt találtak, melyekben tönkbúzát, árpát és malátát tartottak. A sört ekkor árpakenyérrel főzték. Mivel a komlót még nem ismerték, a sört mézzel, datolyával, fügével és más gyümölcsökkel ízesítették.
A sör legrégebbi írásos bizonyítéka ie. III. évezredből, Mezopotámiából való "monument Bleu". A sörkészítést ekkor már nemcsak ismerték és gyakorolták, de még törvényben is szabályozták! Hammurapi törvényoszlopán is találunk a sörök minőségének biztosítására vonatkozó szabályokat, ezek megszegőit pedig a kor szellemében igen súlyos büntetésekkel igyekeztek eltántorítani a sörpancstól.

 Az ókori Egyiptomban a sör hallatlanul népszerű volt, amit a Királyok Völgyében található sírkamrák falfestményei, valamint a fennmaradt papirusztekercsek is bizonyítanak. A sör meglepő módon Egyiptomban nem csak a gazdagok privilégiuma volt, egyszerű emberek és rabszolgák is ugyanúgy fogyaszthatták! Az egyiptomiak az i.e. 1800 körül már ismerték a kifejezetten a sör erjesztésére való élesztőket.
 Görögországban, majd a Római Birodalomban a sör sokat veszített a népszerűségéből, mivel a görögök és a rómaiak is inkább a bort kedvelték, a sörfogyasztást a barbár népek szokásának tartották.
 Azokon a vidékeken viszont, amely borszőlő termesztésére már nem volt megfelelő, a sörfőzés egyre inkább elterjedt. A mai Írország és Anglia területén már ie. VI. században ismerték eme tudományt. Nem beszélve a germánokról, akik a sört valóságos isteni italnak tekintették. A germánok különféle bogyókat (pl.: borókabogyót), illetve fűszereket (sáfrányt, köményt, ánizst) használtak ízesítésére.
A sörfőzésben a legnagyobb változást a középkorban a komló megjelenése hozta el. Addig a sör ízesítésére-egyebek mellett-tölgyfakérget, mézet, gyömbért, szegfűszeget és illatos füveket használtak, és ezzel próbálták meg  megadni az italnak a különleges, kesernyés ízt.
A XIII. századtól kezdve azután a komló szinte mindenhol kiszorította ezeket az ízesítőanyagokat, kivéve persze Angliát, ahol a komlót egészen 1524-ig nem volt szabad sör készítéséhez felhasználni. Ebben az időszakban a sörfőzés már a skandináv országokban, Dániában, a mai Németország, Ausztria és Hollandia területén is elterjedt. Sört nem árpából, de búzából sőt még zabból is készítettek.
 A középkorban a sörfőzés eleinte a különféle szerzetesrendek köré összpontosult. Az egyik ilyen "szerzetessör" a St. Gallen-i apátságból származik, de Weihenstephan kolostorban a korabeli iratok tanúsága szerint mát a IX. században is főztek sört.


A Középkori városok kialakulásával a céhrendszer elterjedésével aztán a kolostorokban folyó sörkészítés szerepe egyre inkább csökkenni kezdett. A sörfőzők a XIII. században kezdtek el céhekbe tömörülni, hogy érdekeiket jobban érvényesíteni tudják. A céhek feletti felügyeletet ezidőtájt a városok tanácsa gyakorolta- ők dolgozták ki azokat az előírásokat, melyeket minden sörfőzőnek be kellett tartania. E rendeletek közül az első jelentőset Nürnbergben adták ki és azt írta elő, hogy sört kizárólag árpából készíthető, búzából, rozsból és zabból nem.

 A legnagyobb hatású ilyen szabály azonban kétségkívül Bajorországban 1516-ban kiadott, azóta is sokat emlegetett német tisztasági törvény, a Reinheitsgebot, amely megszabta, hogy a sör készítéséhez kizárólag 3 anyag használható: a maláta, a komló és a víz. (Ezt a szabályt ma már persze kevés sörgyár tartja be, hiszen különféle adalékanyagok használata azóta elfogadottá vált.)
A céhes sörfőzés még évszázadokon keresztül fennmaradt, de szerepét folyamatosan és egyre növekvő mértékben átvették a sörgyárak.


 Az újkorban a népesség növekedésével, a fogyasztási szokások változásával egyre inkább megnőtt az igény a nagyipari sörfőzés iránt. Persze az igény önmagában nem lett volna elegendő, szükség volt azokra a felfedezésekre és találmányokra is, melyek ebben az időszakban hozzájárultak a sörkészítés forradalmához. Louis Pasteur felfedezése az erjedést okozó baktériumokról ugyanúgy elősegítette ennek a folyamatnak a felgyorsulását, mint a főzőgépek elterjedése vagy Linde találmánya, a hűtőgép, mely megteremtette a lehetőségét az alsó erjesztésű sörök nagy mennyiségben, melegebb évszakokban való készítésének is.
 Az első tömeggyártásra szánt söröket a XIX. század közepén kezdték el készíteni Európában, majd 1876-ban Amerikában. Ezután a világ szinte minden részén gomba módra elszaporodtak a sörgyárak.
 Ez a tendencia azóta is megmaradt, tehát a sörkészítés napjainkban az-egyre kisebb számú- nagy sörgyárak kezében összpontosul. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy az utóbbi évtizedben a kisebb sörfőzdék szerepe egyre inkább felértékelődik, mivel a nagy sörgyárak méretüknél fogva nem képesek kielégíteni egyes specialitásokat kedvelő sörfogyasztók egyedi igényeit.